Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

376 TettelEkönyvi rendtartás 168. §. peres uton való érvényesítését nem gátolja. C. 1883. jan. 17. 9514/882. Gr. VIII/TI. 770. A telekkönyvi hatóság a telekkönyvi érdekelt felek beleegyezése nélkül nem változtathatja meg, sem nem pótolhatja kiigazítás utján a feleknek kiadott és jogerőre emelkedett végzését. C. 1903. okt. 14. 3828/903. Gr. VIII/II. 771. A telekjegyzőkönyvben a betéték szerkesztése előtt foganatosított hibás bejegyzés kiigazítása a betét szerkesztés megtörténte után többé szorgalmazható a telekkönyvi rendtartás 168. §-ában szabályozott eljárás utján, hanem csakis az 1886. XXIX. t.-cz. 58. §-ában meghatározott külön eljárással. 0. 1896. ápr. 10. 1129/895. Gr. VIII/II. 772. Telekkönyvi végzés foganatosítása körül történt mulasztás utólagos pótlása; időközben szerzett jogok. Ld.: C. 1900. okt. 25. 4223. sz. Gl. 1047. Ld.: Bpesti T. 1900. jun. 6. 3937. sz. Gl. VII. 1048. Ld.: C. 1903. okt. 28. 5012. Gl. VII. 1049. Ha a telekkönyvi végzés tévesen fo. ganatosittatik, a fél kérelmére a telekkönyvi rendtartás 168. §-a alpján kiigazításnak van helye a nyilvánkönyvi jogot szerzett harmadik személyekkel szemben, habár a megtartott tárgyaláson a bejegyzés kiigazításához hozzá nem járultak. C. 1904. márcz. 24. 7337/903. Gl. VLT. 1050. Ha a zálogjoggal terhelt telekkönyvi jószágtestből egy birtokrészlet más tulajdonos javára lej egyeztetett, az ezt elrendelő végzés azonban tévedésből nem rendelte el a zálogjognak a lejegyzéssel való átvitelét, s így a lejegyzett birtokrészlet tehermentesen vitetett át„ ezután pedig uj zálogjogok kebeleztettek be a lejegyzett részére, ha a telekkönyvvezető a tévedésről jelentést tett, még mielőtt a tévesen intézkedő végzés az érdekelt jelzálogos hitelezővel szemben jogerőre emelkedett — mégis e jelentés alapján a tévedés az időközben szerzett jogok -'relméyel nem hozható helyre. C. 1904. máj. 5. 9170/1903. Gr. X. 1074. Ha a telekkönyvi végzés tévesen foganatosittatik, a fél kérelmére a telekkönyvi rendtartás 168. §-a alapján kiigazításnak van helye a nyilvánkönyvi jogot szerzett harmadik személyekkel szemben, habár a megtartott tárgyaláson a bejegyzés kiigazításához hozzá nem járultak. C. 1904. márcz. 24. 7337/1903. Gr. X. 1075. A telekkönyvi bevezetésben elkövetett mulasztás a rangsor elsőbbségét el nem enyészteti és annak ugyanazon rangsor hatályával bejegyzése, illetve a hiányos foganatosítás kiegészítése harmadik személyekkel szemben is a hibás bejegyzéstől számított három éven belül kérvényi uton eszközölhető. C. 1903. okt. 28. 5012/1903. Gr. X. 1076. A tulajdonjogi arány megállapítása iránti felszólamlása ügyben nem tehető intézkedés tárgyává az a kérelem, hogy az ingatlan tulajdonjoga a tényleges birtoklás alapján kizárólag a felszólaló javára állapíttassák meg. C. 1904. jan. 28. 4725./1903. Gr. X. 1077. A telekkönyvi tulajdonos a közbirtokosság, és ennek képviseletében a közbirtokossági elnök vagy a közbirtokosság közgyűlése által megbízott, jogosítva van a tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyzése ellen ellentmondással élni. C. 1904. aug. 31. 942/1904. v. sz. a. (Gr. X. 1078. Amidőn a tényleges birtokos az 1886. évi XXIX. t.-cz. 18. §-a értelmében jegyeztetik be tulajdonosnak és az ily bejegyzés a telekkönyvi tulajdonos jogutóda által támadtatik meg ellentmondással, az idézett törvény 64. §-a értelmében egyáltalában nincs helye ,az ellentmondás alapossága vagy alaptalansága vitatásának, hanem csak annak a .kérdésnek, vájjon ellentmondó jogosultságát vagyis jogutódi minőségét kimutatta-e, és ha ez megtörtént, a megtámadott betéti jegy-