Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Telekkönyvi rendtartás 155. §. 373 azonban nem zárja ki azt, hogy a fizetési kötelezettség alóli felmentés s ennek következményeként a nyilvánkönyvi jog törlése ki ne mondassák oly esetben, midőn a hitelező az egyetemlegesen kötelezett egyik adóst bizonyos feltétel teljesítése esetére az egyetemleges kötelezettség alól felmenti. Curia r 8463/1875. Gr. VIII/II. 756. Érvényes zálogjog szerzéséhez nem szükséges, hogy a követelés, melynek biztositásául a zálogjog létesül, a zálogjog tulajdonosának már fenálló saját követelése legyen, hanem az más harmadili személy esetleges tartozásának biztositásául is adható. CL 1898. máj. 10. 624. Gr. VIII/II. 757. Minden zálogjogi bejegyzés csak annak a követelésnek szolgálhat biztosítására, melyre maga a zálogjogi bejegyzés történt, s a kifizetés által hatályát vesztett zálogjogi bekebelezés ujabbi leköt élezésből eredt tartozásnak biztosítására, a hitelező egyoldalú akaratára, fenn nem tartható. C. 1884. nov. 25. 4634, Gr. VIII/II. 758. Ha a zálogjog alapjául szolgáló követelés kifizettetett: hatálytalan s ekként a zálogjog kitörlését nem akadályozza az olyan szerződés, melylvel egy későbbi követelés fedezetéül czéloztatik a zálogjog fentartása. C. 1893. ápr. 25. 6888/1892. Gr. VIII/II. 759. A 32 évi elévülési időszakra nézve a magyar törvénynek hatálya visszaállíttatván, e részben az osztr. ptkönyv. 1494. §-ának rendelkezése többé nem irányadó. C. 1890. jan. 7. 3780/1889. — Azonos: 2141/894. Gr. VIII/II. 760. Az államkincstár javára illeték czimén bekebelezett zálogjog, az illeték állítólagos elévülése indokából, peres uton nem törölhető, mivel az 1883: XLIII. t.-cz. rendelkezései szerint.ennek a kérdésnek eldöntése nem a polgári bíróság, hanem a végső fokon előzőleg a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozott s jelenleg a pénzügyi közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. C. 1885. szept. 3. 2192. sz. Gr. VIII/II. 761. Gl. VII. 1041. A zálogjog kitörlésének elévülés vagy más elenyészési mód indokából történt elrendelése nem szolgálhat hátrányára azoknak, kik a telekkönyvi bejegyzésben bizva, a törlési per feljegyzése előtt a zálogjogra további nyilvánkönyvi jogokat szereztek. C. 1877. június 4. 5365. — Azonos: Curia 1887. márczius 30. 7160/1886. Gr. VIII/II. 762. A hitelező azonnal, mihelyt a zálogjoga alapját képező követelés megszűnt és erről tudomása van, tartozik az adósnak a zálogjog törlésére alkalmas okiratot kiállítani s ha ezt nem teszi, az ebből eredő következményekért felelős. C. 1904. ápril. 6. 1467. 1904. Gr. X. 1070. A törlési per költségtöbbletében nem marasztalható az alperes, ha a törlés peren kivüli uton eszközölhető volt. Gr. X. 1071. Az államkincstár javára bekebelezett zálogjog törlése iránti perben a törvényes képviseletre a kir. kincstári jogügyi igazgatóság van hivatva, s a pénzügyigazgatóság ily esetekben a kir. kincstárt nem képviselheti, mert á kir. pénzügyigazgatóságok a kir. kincstárt bíróságok előtt csakis a közadók biztosítása és behajtása iránti ügyekben képviselik. C. 1904. szept 15. 3404/1903. Gr. X. 1072. A bekebelezett zálogjog megszüntetése a telekk. rendt. 155. §-ának & esetében törlési keresettel kérelmezhető és pedig akkor is, ha a zálogjog végrehajtás utján kebeleztetett be. C. 1904. ápr. 21. 2761. Gr. X. 1073. Törlési per végrehajtási zálogjog megszűnte okából. L. C. 1901. jan. 31. I. G. 586/1900. Gl. VII. 1040. Jelzálogadós kereseti joga a lejárat előtt kifizetett jelzálogkölcsön törlése iránt, L. C. 1898. okt. 13. 1632. Gl. VII. 1042. Zálogjog törlése iránti kereset a követelés birói letétbe helyezése alapján. L. C. 1889. jan. 12. 2496/1898." sz. Gl. VII. 1043.