Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

'374 Telekkönyvi rendtartás 155. §. A főjelzálog tulajdonosa a más tulajdonában levő mellékjelzálogról ivaló törlés iránt indithat-e keresetet? L. C. 1890. jan. 3. 7060/1889. Gl. VII. 1044. Törlési per előjegyzett jog tekintetében. Bpesti T.: Jóllehet az előjegyzett zálogjogok törlése az igazolás elmulasztása miatt, a tkvi rendelet 99. §-a szerint kérvényileg szorgalmazható: ez nem akadályozza a telekkönyvileg jogosított felet abban, hogy az előjegyzett zálogjog törlését annak elenyészte esetében per utján szorgalmazza. 1896. jun. 2. 3397. sz. — Curia.: Uh. 1897. szent. 24. 4643/1896. sz. — Azonos a Curia 1900. okt. 18. 4661. sz. határozata, amikor az e7őjegyzett zálogjog kitörlése eredeti érvénytelentelensége okából kéretett. E határozat szerint a törlési keresetnek a. tkvi rdts. 148. és a következő szakaszai szerint alapját és feltételét az a körülmény képezi, hogy felp. a megtámadott tkvi bejegyzés által nyilvánkönyvi jogaiban sértve lelvén. Minthogy a fél nyilvánkönyvi jogaiban az előjegyzés által is sértve van, az a körülmény, hogy a jog csak élő van jegyezve, ha az előjegyzett jog érvényesítésére s igy az előjegyzés igazolása iránt a kereset meg nem indittatik, a törlési keresetnek útjában nem áll. — Azonos ezen curiai határozattal Bpesti T. 1896. szept. 3. 1990. sz. h. Gl. VII. 1045. Törlési per a jelzálogilag biztositott követelés részleges megszűnése esetén. Bpesti T.: Amennyiben a jelzáloTila"'- biztositott követelés a törlési perben csak részben nyilvánittaltjk megszűntnek s ekkép felp. hátraléktartozása biróilag megállani I tátik, nem létezik akadály az ellen, hogy a követelésnek megszűnt része erejéig a zálogjog kitörlése iránt a kellő intézkedés megtétessék. Tekintve azonban, hogy a hitelező, ha, ennek ellenkezője kikötve nincs, sem részletfizetést elfogadni, sem törlési engedélyt kiadni nem . köteles, a felp. az Ítéletben, a végrehajtás mellőzésével, arra jogosítandó I fel, hogy a részlettörlesztést az ítélet alapján eszközölhesse. 0.: Hh. 1891. jun. 10. 8868/1890. sz. Gl. VII. 1046. A törlési nyilatkozat, mely azt célozza, hogy annak alapján a jelzálog itárgyára bekebelezett, azonban elévült valamely követelésre vonatkozó zálogjog a nyilvánkönyvből kitöröltessék, nyilván az adós, illetve a jelzálog tulajdonosának érdekét szolgálván, annak kiállításával a (hitelező a dolog természete szerint nem terhelhető; hanem a törlés iránt érdekelt adóst vagy a jelzálog tulajdonosát csiipán az a jog illetheti meg, hogy kívánhatja, hogy az általa 'megszerkesztett és kiállított törlési nyilatkozatot annak bemutatása alkalmával az illető jelzálogos hitelező vagy ennek jogutóda a szükséges névaláírással lássa el. Az elévült jelzálogos követelés iránt hi telezői minőségben érdekelt az a fé! tehát, aki a javára szóló zálogjog nyilvánkönyvi töröltetésének tűrésére kötéleztetését célzó keresettel szemben a perben kereseti kérelem teljesítése ellen kifogást nem eme1, a törlési perrel felmerült költség' viselésére csakis ugy kötelezhető, ha vele szemben felperes bizonyítja, hogy a törlés céljára szolgáló é'? az adós, illetve a törlés iránt érdeke !t jelzálogtulajdonos részéről kiállított, kellőkép megszerkesztett nyilatkozat a hitelező névaláirásának kinyerése végett ennek a perindítás előtt sikertelenül bemutattatott. C. 1906. IV. 9. 8730/904. Gl. XIII. 113. Záloglevelek biztosítására szolgáló zálogjogra a bejegyzési illeték erejéig sem szerezhető alzálogiog. Bp. t. 1905. XI. 7. 9019/905. Gl. XIII. 1132. 1889: XXXVIII. t.-cz. Ha a felszólalás az 1889: XXXVIII. t.-cz. 7. §-ának arra a rendelkezésére van alapitiva, amely a telekkönyvi rendtartás I. rész szerinti kiigazítás czimén is megengedi a tényleges birtokos tulajdonjogának