Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

$ 70 Telekkönyvi rendtartás 150. §. szerzéséinél nem jóhiszeinüleg járt el. 0. 1875. 59. Gr. VIII/II. 730. Oly harmadik személyek ellen, akik három évet meghaladó idő óta fenálló bekebelezésre szereztek jóhiszeműen további nyilvánkönyvi jogot, az alapkábelezés eredeti érvénytelensége miatt törlési kereset egyáltalán meg nem inditható. C. 1894. íebr. 7. 1527/1893. Gr. VIII/II. 731. Gl VII. 1035. Aki az ingatlant birói árverésen megvette s telekkönyvön kivül annak •birtokában van, jogosan követelheti a telekkönyvi rendtartás 150. §-ban elöszabott 3 év alatt a telekkönyvi tulajdonos tulajdonjogának kitörlését, ha ez utóbbi, mint harmadik személy a maga részéről ugyan jogszerű ezimen ós jóhiszeműen is szerezte az ingatlant, azonban oly előzőtől, ki áluton és jogszerű czkn nélkül jutott tulajdonos gyanánt a telekkönyvbe. Ha jogaiban sértett alp. a tulajdonjognak nevére leendő bekebelezését czélzó alakszerű viszontkeresetet elleniratában nem is támasztott, de felperes tulajdonjogának kitörlését kérte: azért alperes ily ellenirati kérelmének hely adandó. G. 1882. máj. 9. 1390. Gr. VIII/II. 732. Gl. VII. 1036. Ha az adásvevési szerződést kötött felek testvérek, sőt közös háztartásban is élnek, a vevő fél nem tekinthető olyan jóhiszemű harmadik személynek, aki a nyilvánkönyvbe helyezett bizalomra sikerrel hivatkozhatna. C. 1900. aug. 29. 4319/1899. Gr. VIII/II. 733. Az a körülmény, hogy az előbbi telekkönyvi tulajdonos az uj telekkönyvi tulajdonossal szoros családi viszonyban van, ennek birtokszerzését rosszhiszeművé teszi, ha az e'őbbi tulajdonos már korábban másra ruházta az ingatlant, amenynyiben az ilyen szerző fél nem tekinthető olyan harmadik személynek, akit fedez a nyilvánkönyvbe vetett jogszerű bizalom. C. 1882. aug. 30. 4796. VIII/II. 734. A tulajdonjog törlése kérdésében Ítélet nem hozható akkor, amidőn a törlési per feljegyzését megelőző rangsorozatban teher van bekebelezve. 0. 1888. jun. 6. 556. Gr. VHI/II. 735. Eredeti érvénytelenség kihatása a jogutódra. A róm. kath. lelkész felsőbb engedély vagy jóváhagyás nélkül nincs jogosítva oly nyilatkozat adására, mely az egyház tulajdona tekintetében joglemondást tartalmaz. C. 1889. márcz. 20. 567. Gr. VIII/II. 736. A tulajdonjognak eredeti érvénytelenség miatt leendő törlése iránt inditott s a 747/1888. sz. igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában meghatározott időn belül beadott kereset joghatálya kihat ugyan az időközben zálogjogot szerzett hitelezőre is, miután azonban a jogügylet érvénynyessége minden peres féllel szemben egységesen oldandó meg, ennélfogva a jóhiszeműen zálogjogot szerzett féllel szemben nem elégséges, ha a telekkönyvi tulajdonos mint elsőrendű alperes beismeri az adásvevési szerződés érvénytelenségét, hanem a jóhiszeműen zálogjogot szerzett fél, mint másodrendű alperesre is kiterjedő hatály lyal a szerződés csak akkor érvénytelenithető, ha vele szemben jbizonyittatik is az, hogy az adásvevési ügylet tekintetében valamely érvénytelenségi ok valóban fennforog. C. 1900. ápril. 19. 779. Gr. VIII/II. 737. Gl. VII. 1031. A perfeljegyzés törlése elrendelendő az esetben is, midőn felp. keresetével azért utasíttatott el, mert bizonyítékait a kellő helyen felmutatni elmulasztotta, amennyiben ezn indok az elutasítást feltételessé nem teszi. C. 1884. május 7. 1084. sz. Gl. VII. 1037. Törlési perben hozott két egyenlő ítélet végrehajtása. Ld. Kassai tszék 1891. decz. 17. 8066. szám. Kassai T. Hhagyja 1892. márcz. 7. Gl. VII. 1038.