Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Telekkönyvi rendtartás 104. §. 347 Határozat: A perfeljegyzés csak az 1855. évi deczemiber 15-iki és 1870. évi február 5-iki telekkönyvi rendeletek XIV. fejezete értelmében su bejegyzés érvénytelensége vagy megszűnte okából támasztott kitörlési keresetek alapján rendeltető el. A Ouria 11. sz. polgári döntvénye. Gl. Vn. 992. A feljegyeztetni kért kereset tulajdon megítélésére irányul, 'az ilynemű kereset s illetve az ilynemű kereset folyamatban léte telekkönyvi feljegyzésének, amint a kir. C. 11. számú polgárjogi döntvényében kimondotta, helve minős és ezen nem változtat az, 'hogy a tulajdon megítélése iránti kérelem az elbirtoklásra van alapítva, mert az elbirtoklás is csak egy neme, illetve módja a tulajdonszerzésnek. C. 1901. szept. 4. 769. Gl. VII. 993. Temesvári T.: Feljegyeztetni rendeli, hogy özvegy L. Árpádné és az ennek t. és t. gyámsága alatt álló kiskorú L. Irén, dr. L. Gyula és társai ellen, a jelzett telekkönyvekben dr. L. Gyula javára 2321/893. sz. alatt eszközölt tulajdonjogi bejegyzés kitörlése iránt pert tettek folyamatba, mert a kereseti kérelem első sorban a fent felsorolt telekjegyzőkönyvekben 2321/893. sz. alatt eszközölt tulajdonjogi bekebelezések eredeti érvénytelenség okából leendő kitörlése mellett az előbbeni telekkönyvi állapot helyreállítását czélozza, ezen az alapon pedig a kir. Curiának 11. számú polgárjogi döntvénye értelmében a perfeljegyzésnek helye van, a felpereseknek ezt a jogát pedig az a körülmény, hogy a keresetet a tulajdonjognak a másodrendű felperes javára leendő bekebelezésre is kiterjesztik, nem korlátolhatja. 1900. ott. 30. 3408. O. Hhagyja. 1901. július 1. 1019. Gl. VII. 994. A kereset, melynek feljegyzését felperes kérte, arra irányult, hogy az alperes javára eszközölt tulajdonjog-bekebelezés törültessék, mert alperes rosszhiszemüleg köteleztette be tulajdonjogát arra az ingatlanra, melyet felperes előzően megvett volt. A másodbiróság elutasította a perfeljegyzési kérelmet, mert felperes tulajdonjoga telekkönyvileg kitüntetve nem volt és igy ő nem is tekinthető oly telekkönyvi érdekeltnek, ki a Guria 11. számú döntvénye Szerint perfeljegyzést kérhetne. C. A perfeljegyzés iránti kérvényhez mellékelt kereset zárkérelmének világos tartalma szerint felp.-ek a panaszlott F. Árpád javára bekebelezett tulajdonjognak eredeti érvénytelenség, okából törlését czélozzák; ilyen esetben pedig a perfeljegyzés a kir. C.-nak 11. számú döntvénye értelmében megrendelhető; az a kérdés azután, hogy helyesen indittatott-e meg a törlési kereset? mint a per érdemére tartozó, ezúttal megbirálás1 tárgyát nem képezi. 1898. márczius 30. 1267. Gl. VII. 995. C.: A kereseti kérelem első sorban a bekebelezésnek eredeti érvénytelenség alapján, leendő törlése mellett az előbbeni telekkönyvi állapot helyreállítását czélozza, ez alapon pedig a perfeljegyzésnek a kir. C. 11. sz. döntvénye értelmében helye van; felp. eme jogát az a körülmény, hogy keresetét a tulajdonjog megitélésére is kiterjeszti, nem korlátolhatja. 1898. ápr. 15. 1591. sz. Gl. VII. 996. Szegedi T.: A kereset annak tartalma szerint közszerzeményi jog érvényesítésére, illetve a tulajdonjognak közszerzemény czimén való bekebelezése, tehát uj' telekkönyvi jog szerzésére irányul, az ilyen kereset pedig a telekrendtartás 148. §-álban meghatározott feljegyzés alapjául annak ellenére sem szolgálhat, hogy abban az elsőrendű alperes, mint egyik közszerző fél javára eszközölt tulajdonjognak a törlése is kéretik, nem pedig annál kevésbbé, mert az e törlés iránti kérelem csak másodsorban és csak a közszerzemény megítélésének folyományaként van előterjesztve. 1901.