Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

322 Telekkönyvi rendtartás 81. §. a tulajdonjog bekobc-lezendö lenne, telekkönyvileg nincs ugyan körül­írva, de azonossága megállapítható a tárgyiratokból. A bekebelezés alapjául felmutatott okirat való­disága elleni kifogások felfolya­modás utján nem érvényesíthetők. C. 4541/1871. sz. Gr. VIII/II. 378, Ha az adásvevési .szerződés szöve­gébe az ingatlan helyrajzi száma utólag szúratott be: a tulajdonjog bejegyzése megtagadandó, mert mem tekinthető kimutatottnak, hogy tényleg a kérdéses helyrajzi számú ingatlan volt az adásvevés tárgya. C. 1878. januair 28. 11889/1877. Gr. VIII/II. 379. A tulajdonjog (bekebelezése iránti kérelem megtagadandó, ha a szer­ződésben az ingatlan átadásának jogczime meghatározva nincs C. 2513/1881. Gr. VIII/II. 380. A fizetési határidő megállapítása nem képezi mellőzhetlen kellékét a be­kebelezés alapjául szolgáló okirat­maik. C. 1876. márcz. 29. 2550. -sz Gr. VIII/II. 381. Ha a tulajdonjog bekebelezése felté­telhez van kötve, annak be nem következése -miatt a tulajdonjog­nak nem bekebelezése, hanem csak előjegyzése engedhető meg. Ha a tulajdonjog bekebelezése a vételár lefizetésétől van függővé téve, lefizetettnek csak az az ösz­szeg tekinthető, amely ,'birói kéz­hez letétetett, amennyiben a le­téteményezésnek törvényes indoka van. C. 8268/1879. Lásd indoko­kat a 87. §-nál. Gr. VIII/II. 382. Ha az átadási okiratban az átru­házó fél a tulajdonjog bekebele­zését osak halála utánra engedi meg és az illető okirat a tulajdon­jog biztosítása tekintetében intéz­kedést nem tartalmaz, abban az esetben az átruházó életében a tu­lajdonjognak sem bekebelezése, sem előjegyzése el nem rendel­hető, és pedig az utóbbi annál kevésbbé, mivel az átruházó elha­lálozása az okiratban nem felté­telt, hanem időhatárt jelent, és igy arra az ideiglenes törvényke­zési szabályok 149. §-a nem alkal­mazható. C. 1895. febr. 1. 639. sz. Gr. VIII/II. 383. Halál esetére szóló s osak az aján­dékozó halála után érvényesíthető ajándékozás alapján a megajándé­kozott fél tulajdonjogának beke­belezését csak hagyatéki eljárás utján érvényesítheti s nem kér­heti azt az ajándékozó elhalálo­zásának puszta kimutatásával köz­vetlenül a telekkönyvi hatóságnál. C. 1886. október 13. 1529. Lásd 148. §-nál. Gr. VIII/II. 384. Az 1874.-XXXXV. it.-cz. rendelke­zései visszaható erővel nem bír­ván, a hatályba lépte előtt házas­társak között létesült jogügylet alapján a házastárs ingatlanára nyilvánkönyvi jog bejegyzése afb­baini az esetben is engedélyezendő, ha ama törvény hatályba lépte után kéretett az illető jog bejegy­zése, és ha utólag a jogügylet köz­jegyzői okiratiba nem is foglalta­tott. C. 1889. decz. 27. 1953. Lásd ellentétest 390. t. a. Gr. VIII/II. A volt úrbéresek osztatlan közös tu­lajdonait képező ingatlanra vonat­kozóan kötött s a felettes ható­ság által jóváhagyott adásvevési szerződés alapján a tulajdonjog bekebelezése megengedendő. C. 1900. márczius 30. 1000 sz. Gr. VIII/II. 386. Telekkönyvi ügyekben használt ok­iratok tekintetében nem alkalmaz­ható a polgári törvénykezési rend­tartásnak az a rendelkezése, hogy az okiraton tanusittassék az. hogy ' az írni és olvasni nem tudó félnek az okirat tartalma meg­magyaráztatok. Budapesti tábla 31084/1888. sz. Gr. VIII/II. 387. Horvátországban kiállított okirat tekintetében nem szükséges, hogy az okiraton az azt kiállító fél aláírása hitelesiitve legyen. 1901. márcz. 1. 6489/1900. sz. Azonos 6884/1903. sz. NB. A Királyhá­gón tuli bíróságok nem alkalmaz­hatják. Gr. VIII/II. 388. Gl. VII. 903.

Next

/
Oldalképek
Tartalom