Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Telekkönyvi rendtartás 82—84. § 323 Különböző irásolc a telekkönyvi öle­iratban. Az első bíróság a .bekebelezést azért nem adta meg, mert a jelzálogul lekötött ingatlanokra vonatkozó szövegbei rás nem azon kéztől eredt, mely az okirat egyes ré­szeit szerkesztette és igy azon kö­rülmény iránt, liogy a kérdéses ingatlanokat a hitelnyerők való­baim jelzálogul kötötték volna le, kétely forog fenn. Deibreczeni T.: A neheztelt végzés részben és oly­képp változtattatok meg, hogy a zá­logjog előjegyzése helyett annak bekebelezése rendeltetik el; mert a bemutatott biztosítéki okirat a itlkvi rendt. 81. és 82. §-ainak megfelelően van kiállítva. 189S. máj. 12. 1889. sz. C. Hh. 1898. szept. 23. 5498. Gl. VII. 900. 82. §. Olvashatatlan aláirásolc a telekkönyvi bekebelezés alapjául szolgáló okiroAban. Az elsőbiróság a bekebelezési ké­relmet elutasította, mert a köte­lezvényt, melyből az adós neve ki nem tűnik, a kiállító és a tanuk olvashatatlanul inták alá. Bpesti Tábla: A kötelezvény alapján a zálogjogot 41,700 . frt tőke stb. erejéig F. József nevén álló in­gatlanra, gróf B. Károly javára bekebeleztetni rendeli, mert: A bemutatott eredeti kötelezvény a telekkönyvi rendtartás 81. §-ának a), b) és c) pontjaiban előirt kel­lékeknek mindenben megfelel és a telekkönyvi rendtart. 71. §-ában meghatározott akadály sem forog fenn, hogy a bekebelezés elrendel­tessék. 1899. nov. 22. 7021. Gl. VII. 902. Ha a kérelem alpjául szolgáló ma­gánokirat a telekkönyvi rendtartás 81. és 82. §§-ainak megfelelően van kiállítva, azt, vájjon az okira­ton és a sajátkezüleg irt és aláirt, tehát szintén perrendszeriien kiál­lított kérvényen látható aláírások valódiak-e, a telekkönyvi hatóság vizsgálat tárgyává nem teheti. Debreceni Tábla 1905. december 5. 4565. Gl. XIII. 1124. 83. §. A zálogjog bejegyzése megengedendő oly házassági okirat alapján is, amely nem közokirat, ha ez a köz­jegyzői törvény hatályba lépte előtt állíttatott ki, mivel e tör­vény 54. §-a visszaható erővel nem bír. C. 1888. május 10. 4275. Lásd különbeni ez irányban a 69. és 81. §-oknál közlött határozatokat is. Gr. VIII/II. 389. A házastársak közötti jogügyletet tartalmazó magánokirat alapján, habár ez okirat a közjegyzői tör­vény meghozatala előtt állíttatott ki, ennek életbe lépte után beke­belezés vagy előjegyzés el nem rendelhető. Gr. VIII/II. 390. A hitbizományi javak állaga a hit­bizományi hatóság engedélye nél­kül .sem bekebelezéssel, sem elő­jegyzéssel nem terheltethetik. C. 1867. január 27. 19316/1866. sz. Gr. VIII/II. 391. Ahhoz, hogy a zágrábi székes káp­talan által, a szorosain vett Magyarországon fekvő ingatlan eladása tárgyában kötött szerző­dés alapján, a vevő javára a tu­lajdonjog bekebeleztethessék: a szerződéisnek a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által való jóváhagyása szükséges. C. 1904. január 8. 72/1903. sz. Azo­nos: 73/1903. sz. Gr. VIII/II. 392. 84. §. A tulajdonjog bekebelezése csak oly Ítéletek alapján rendelhető el, melyekben a bekebelezendő jog vi­lágosan odaitéltetett, oly esetben tehát, midőn a telekkönyvi tulaj­donos a tulajdonjoga elismeréseért indított keresettel elutasittatik, az ítélet alapján a nyertes alperes, felperes tulajdonjogának kitörlését és saját tulajdonjogának -bekebele­zését nem eszközölheti. C. 1871. 21*

Next

/
Oldalképek
Tartalom