Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Telekkönyvi rendtartás 69—70. §§. 315 Lásd indokokat a 104. §jnál. Gr. VIII/II. 328. A hitbizományi javak állaga a hitbizományi hatóság engedélye nélkül sem bekebelezéssel, sem előjegyzéssel ímern terheltethetik. 0. 1867 január 27. 19.316/1866. sz. Gr. VIII/II. 329. Ahhoz, hogy meghatalmazott utján létesült engedmény alapján a nyilvánkönyvi jog bejegyeztessék, nem elég az engedményezést eszközlő meghatalmazott általános megbizása, hanem e jogcselekményre szóló különös meghatalmazás kívántatik. A görög nem egyesült egyházi pénztár jav ária bekebelezett követelés engedményezésének érvényéhez a felettes püspökség jóváhagyása múlhatatlanul megkivántatik. C. 443/1879. sz. Lásd az indokokait a 119. §-nál. Gr. VIII/II. 330. A megbízott ügyvéd által a beperelt jelzálogos követelés felvételéről kiállított s törlési engedélyt is tartalmazó nyugta alapján a törlésnek nem ugyan bekebelezése, de előjegyzése elrendelhető. Budapesti tábla IV. telekkönyvi szaktanácsának elvi megállapodása. iLásd indokolását a 77. §-nál. Gr. VIII/II. 331. A bekebelezésre törvény szerint megkívántató okirat érvényessége ellen a bekebelezést rendelő végzés elleni felfolyamodásban felhozottak ezen uton figyelembe nem vehetők, hanem az e miatti esetleges sérelem per utján orvoslandó. 0. 1874 május 28. 4061. sz. Lásd indokolását a 142. §-nál. Gr. VIII/II. 332. Az okirat jogérvétnyességének vizsgálata a telekkönyvi hatóság részéről. A kérelem alapját képezett s közh. előtt felvett tárgyalási Jegyzőkönyvben F. M. megengedte, hogy a zálogjog a buzitai 173. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokra amía 2000 írt erejéig bekebeleztessék, amelyet az ő halála után hagyatékából F. B.-mak hagyom ányként kiadatni rendelt. Ez a tárgyalási jegyzőkönyv, amely közokiratot képez, a tkvi rend. 84. §. a) pontjának megfelelvén, a kért bekeblezésnek helyt adni kellett, és pedig annál inkább, mivel annak a kérdésnek megbirálása, hogy a 2000 írtnak mint hagyománynak kiadása iránt tett ígéret érvényesen fennállónak tekintendő-e vagy sem, a telekkönyvi hatóság hatáskörébe nem tartozik. 1896. nov. 26. 7992/1895. sz. Gl. VII. 887. A jegyesek közt, vagyonátruházásra vonatkozó jogügyletről kiállított magánokirat alapján, habár az okirat a közjegyzői törvény meghozatala előtt állíttatott is ki, ennek életbeléptetése után bekebelezések vagy előjegyzések el nem rendelhetők: ugyanis az 1886: VII. t.-cz. 22. §. b) pontjához képest ily jogügyletek érvényéhez közjegyzői okirat szükséges és a törvény ezzel szemben — az élőbbről kelt okiratokra nézve — kivételes intézkedést nem tartalmaz, az 1874: XXXV. t.-cz. 81. §. pedig a szerződő feleknek módot nyújt arra, hogy a magánokiratot utólag közjegyzői okirat minőségével felruházhassák. 1897. május 14. 91. sz. Gl. VII. 888. 70. §. Zsidó nyelven kiállított okirat alapján bejegyzés el nem rendelhető. (Curia 19.840/1865. sz. Különben a nem az állam hivatalos nyelvéin kiállított okiratok tekintetében rendelkezik a 947/1888. sz. igazságügyminiszteri rendelet) Gr. VIII/II. 333. Zálogjog hatályának kezdete a bejegyzés alapjául szolgáló idegennyelvü okiratnak fordítás végetti visszaadása esetén. A telekkönyvi iratokból kitűnik, hogy alp. a zálogjog előjegyzését a losonci kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatósághoz 1900. február 8-ám iktatott 599. sz. kérvénynyel kérte és hogy a telekkönyvi