Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 58. §. fejezetten polgári perben felmerült és ínég meg nem állapított dijakra vonatkozván, a bünperben felmerült ügyvédi dijakról nem intézkedik és ezeknek az illető .büntető bíróság által leendő megállapítását nem zárja ki. C. 1890. ápr. 8. 1565. sz. Gr. III. 209. Gl. VII. 1262, A büntető bíróság a bűnvádi ügynek végitélettel való befejezése után az aibból származó polgárjogi követelések, tehát az ügyvédi munkadijiak iránt is határozni többé nincs jogosítva. C. 1893. fefor. 23. 8878. sz. Gr. III. 210. Gl. VII. 1265. Büntető perben kiérdemelt ügyvédd dij iránti követelés is a polgári bíróság elő/tt érvényesítendő. C. 1889. ápr. 5. 1501. sz. Gr. III. 211. Azon körülmény, hogy nem az ügyvéd és fél, hanem az ügyvéd és helyettese közt felmerült ügyvédi dij megállapításáról van szó, az ügyvédi rendtartás 58. §-á!ban foglalt rendelkezéstől való eltérésre okul nem szolgálhat. C. 1889. ápr. 15. 2590. sz. Gr. III. 212. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 63. §-a szerint a helyettesítés a megbízó fél és a helyettesitett ügyvéd között jogviszonyt meg nem állapit, kivéve ha a helyettesítés a fél értesítése mellett és annak beleegyezésével történt. C. 1891. ápr. 17. 7595/90. sz. Gl. VII. 1250. A helyettes ügyvédnek helyettesitőjétől követelhető dija a perbíróságnál megállapítás tárgyát nem képezi. C. 1893. aug. 23. 8486. sz. Gr. III. 214. Lfí.: Az ügyvédnek — ha ki nem mutatja, hogy az ügyvédi rendtartás 41. és 43. §-ai értelmében megbizójának felmondott — a méghatalmazási szerződéssel járó1 jogszabályok szerint az elvállalt ügy éket be kell fejeznie, mielőtt megbízójától jutalomdijának és költségeinek megítélését követelhetné. 1881. jul. 27. 3885. sz. Gl. VII. 1236. Figyelembe véve az ügyvédi rendtartás 57., 58. §-ainak intézkedését, rendszerint köteles az ügyvéd összes díjazását a per bírósága előtt egy keresetben érvényesíteni, e szerint ugyanazon részről befejezett ügyködésre vonatkozólag nem jogosított ügyvédi díjazását két külön keresettel, még pedig munkadijának és költségeinek megtérítését a perbíróságánál, állítólagos jutalomdijának kifizetését pedig szerződés alapján a személyes bíróság előtt külön keresettel követelni. 1884. április 18.. 8105/83. sz. Gr. VII. 1237. Az ügyvéd nem kérvénynyel s nem perenkivüli uton, hanem az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 58. §-hoz képest csak keresettel s per utján érvényesítheti oly díjjegyzékét, mely az általa vitt perben nem lett még az 1868 :LIV. t.-cz. 252. §-a szerint megállapítva. C. 1885. febr.. 6. 7426/84. sz. Gl. VII. 1238. A per vitelével megbízott ügyvéd, mindaddig, míg az általa ügyfele részére behajtott pénzekről nem számol, a perben felmerült dijait s költségeit nem követelheti, s e tekintetben kivételnek akkor sem lehet helye, midőn az ügyvéd az ügvvédség gyakorlatától visszalép.. C* 1886. jan. 21. 1135/85. sz. GL. VII. 1239. Az, ügyvéd a hivatalával járó kötelességeinél fogva a perlekedő felek közt a peren kívüli kiegyezést ísoha sem gátolhatja, legkevésbé pedig a saját anyagi előnyére, minélfogva bírói uton érvényesíthető jogalapot nem képez azon megállapodás, hogy a fél ki nem egyezhet ellenfelével, mert különben az ügyvédnek a kereseti egész . követelési összegnek egy hányadát köteles fizetni C. 1887. jun. 28. 604. sz. Gl. VII. 1240. Ha való volna is, hogy felp. számlát küldött alp.-nek, melyben munkadíját 30 vagy 31 frtra tette, ez a körülmény, tekintettel arra, hogy mint alp. maga állitá, a számlát el nem fogadta, hanem egyszerűen vifcszaküldötte, nem fosztotta me$