Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

218 Az ügyvédi rendtartás 58. §. adásainak és dijainak fedezését aránylagos előleg követelése által biztosítani, de a törvénynek sem ezen rendelkezéséből, sem a hivatkozott törvényezikk 58. $-ából nem következik az, hogy ha a per vitelét előleg nélkül vállalta el, dijainak és kiadásainak megítélését a felvállalt per folyama alatt is keresetileg szorgalmazhassa. C. 1890. nov. 6. 6226. sz. Gr. III. 199. 'Gl. VII. 1241. A megbízó a vitássá vált ügyvédi dijakra nézve azoknak birói megállapítása előtt késedelmesnek nem tekinthető. C. 1896. decz. 10. 2718. sz. Gr. III. 200. Gl. VII. 1244. Habár a bírói ítélet az ügyvédi dijra nézve marasztalást nem tartalmaz: mégis az ügyvédi dijat illetőleg oly bizonyítékot képez, hogy a telekkönyvi rendelet 87., 88. §-ai szerint és figyelemmel a 89. §-a*a, a zálogjognak előjegyzése elrendelhető volt. C. 1883. jun. 6. 57. sz. Azonos: 1883. márcz. 28. 297. sz. — Ellenkező: 1896. május 13. 1760. sz. Gr. III. 201. Kisebb polgári peres ügyben felmerült dijait és költségeit, kivévén az 1877: XXII. t.-cz. 35. §. eseteit, a meghatalmazott, mely fogalom alá az ügyvéd is tartozik, külön per utján sem követelheti. Curia 1890. decz. 5. 9773. sz. Gr. III. 202. Az 1874: XXXIV. t.-cz. VI. fejezetében az ügyvéd részére a rendestől eltérő birói illetékességet az ügyvéd csak akkor élvezheti, ha követelése szorosan az ügyvédi rendtartásban megszabott képviselet folyománya. C. 1891. decz. 18. 9661. sz. Gr. III. 203. Gl. VII. 1257. Az 1874: XXXIV t.-cz. 58. §-a a peres eljárásból származó és bíróilag meg nem állapított ügyvédi dijak és költségek iránt indított keresetekre nézve jelöl ki az öszszegre való tekintet nélkül külön ügybiróságot; ellenben a már megállapított ügyvédi dijak és költségek iránt indított keresetek, minthogy azok a fentebb idézett törvényszakasz által külön ügybirósághoz utasítva nincsenek, az általános illetékességi szabályok alá, tehát esetleg az 1877: XXII. t.-cz. intézkedése alá esnek. Curia 1893. április 2. 90-52/1892. sz. Gr. Gr. III. 204. Gl. VII 1258. Felperes megállapított ügyvédi dijának megvétele iránt indítván pert, ily perekre nézve pedig az 1874: XXXIV. t.-cz. 58. §-a az ügyvéd személyes bíróságának illetőségét állapítja meg, amely rendelkezést a később keletkezett 1877: XXII. törvényezikk kifejezetten meg nem változtatta. C. 1893. május 10. 263. sz. Gr. III. 205. Minthogy a kereset részben megállapított és részben meg nem állapított ügyvédi dijak iránt indíttatott s ekként a kereset, habár annak összege az 50 frtot meg nem haladja, az 1877: XXXIV. t.-cz. 58. §-ának rendelkezését figyelembe véve, az 1877: XXII. törvényezikkben szabályozott kisebb polgári perps eljárás alá nem tartozik, az a körülmény pedig, hogy a keresetet nem maga az ügyvéd, hanem annak engedményese indította, a kereseti követelés minőségével összekötött bírósági hatáskörén nem változtat. C. 1893. ápr. 7. 9866/1892. sz. Gr. 206. Gl. VII. 1259. A nem peres eljárásból támadt ügyvédi követelés pedig az 1874 évi XXXIV. t.-cz. 58. §-a szerint az ügyvéd személyes rendes bírósága előtt folyamatba teendő perrel érvényesítendő. Bpesti tábla 1891. aug. 24.^.294. sz. Gr. III. 207. GL vn.|ys6. Azi ügyvé!^^aijak (megállapítására vonatkozó/bárói határozat ellen a peres felek képviselői sp.ját nevükben jogorvoslattal élhetnek. Curia 23. sz. t. ü. polg. döntv. Gr. III. 208. Tekintve, hogy az 1874: XXXIV. t.-cz. 58. §-ának rendelkezése ki-