Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 54. §. 211 csátása néllkül és alperes ebben a perben ellenköveteléseit akadálytalanul érvényesítheti. 0. 1904. tmárcz. 11. I. G. 628/904. az. Gl. X. 1109. A jogtudor-zárgondnok a végrehajtás elrendelése iránt beadott kérvényért, mint jogtudor nemcsak a bélyegkiadást, hanem a mérsékelt munkadijat is törvényszerüleg igényelheti. B. 1904. október 20. 9297/903. sz. Gr. X. 1110. A meghatalmazási viszony megszűnvén, felperesnek jogában áll dijának és költségének megfizetését követelni, ha a reá bízott eredeti váltónak alperes részére való kiszolgáltatására külön utón kötelezve van. C. 1904. márcz. 4. 950. Gr. X. 1111. Az ügyvédet megbízó jávai szemben nemcsak a készkiadások, hanem a teljesített munkájának a dijai is rendszerint megilletik és amenynyiben az ügyvéd és a fél között ettől eltérő és az ügyvéd munkadíjainak korlátozását magában foglaló megállapodás jön létre, nemcsak azt az eltérő megállapodást, hanem azt is a megbízónak kell igazolni, miként a korlátozás feltételei be is következtek. O. 1904. május 13. 1656. Gr. X. 1112. Az ügyvédnek a felmerülendő dijaira adott fedezeti váltó, fia e mellett az ügyvédi rendtartás 54. §-ának megfelelő Írásbeli okirat is állíttatott ki, váltói uton érvényesíthető, azonban a váltóbirtokos ügyvéd e részbeni követelését substaintiálni és számszerűleg megjelölni tartozik. C. 1904. jun. 2. 511/904. Gl. XII. 2383. Az elsőbirói Ítélettel már elintézett perben felmerült ügyvédi tiszteletdijról adott váltó alapján külön Írásbeli okirat! nélkül is érvényesíthető a tiszteletdíj iránti követelés. C. 1904. márcz. 16. 737/904. Gl. XII. 2384. Az ügyvéd a per vitelére a követelés harmadrészének engedményezése fejében vállalkozott, akkép, hogy az összes kiadásokat sajátjából fizeti, ügyfeléitől tehát díjazást és költséget nem igényel. A per elvállalásának az volt az alapja, hogy a követelés teljeseini alapos, és hogy azok a tények, amelyeket alperes a követelés érvényesithetésének bizonyítékául informácziójában felsorolt, igazak és valódiak. Minthogy pedig éppen az ellenkező derült ki, hogy a fél az ügyvédet a követelés alapjául szolgáló tények és bizonyítékokra megtévesztette a olyanokat állított, amelyek a valóságnak meg nem felelnek: megállapittatoitt a munkadíj és költségek követeléséhez való jog, habár az ügyvéd a per folyamán a képviseletet megtagadta és a fél enjniek folytán a pert letette. C. 1905. febr. 1. 7979/903. Gl. XII. 2385. Az ügyvéd a részére megítélt perköltséget még akkor sem követelheti az ítéletnek jogerőre emelkedése előtt, ha a megbízási viszony közte és megbízottja közt megszűnt, mert követelésének létezése és mennyisége függ a jogerős bírói megállapítástól. Curia 1905. febr. 23. 151/904. Gl. XII. 2386. Az a körülmény, hogy az ügyvéd perbeli dijai és költségei saját felével szemben megállapittattak, útjában nem állhat annak, hogy az ügyvéd a fél megbízása alapján teljesített, azonban a perben tüzetesen fel inem sorolt összes munkálatai dijainak és az azokkal kapcsolatos kiadások megállapítását, ujabbi részletesebb felszámítás alapján külön per utján szorgalmazhassa C. 1905. november 14. 6540/904. Gl. XII. 2387. Az ügyvéd által értékpapírok vételére kapott megbízása körében teljesített eljárásának díjazása előzetesen szóval is megállapítható. C. 1904. márcz. 16. 689/1904. Gl. XII. 2388. Okirat szükséges az előleges egyezkedés érvényességéhez akkor is, ha az ügyvéd az őt külön megillető jutalomdijról vagy időveszteségeinek megtérítéséről lemond, 14*