Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

212 Az ügyvédi rendtartás 54. §. vagy azt csak bizonyos feltételek bekövetkezte esetén igényelheti. C. 1905. febr. 7. 670/1904. Azo­nos: 887/1903. Gl. XII. 2389. Az ügyvédi jogkörön kivül eső köz­benjárásért az ügyvédnek kötele­zett dij (honorárium) érvényessé­gének elbírálásánál nem az ügyv. rdtás 54. §. rendelkezése, hanem az általános magánjogi szabályok az irányadók, miért is a kikötött jutalomdíj akkor is követelhető, ha az szóbelileg köteleztetett. C. 1905. márcz. 15. 689/1904. Gl. XII. 2390. Az, hogy a hitelező és képviselője közt az ügyvédi dijak tekinteté­ben mily megállapodás jött létre, az adós által az ellene folyamatba tett perben vizsgálat tárgyává nem tehető. Curia 1905. jan. 24. 491/1904. sz. Gl. XII. 2391. Az ügyvéd kikötött jutalomdiját a követelést utóbb megszerzett rossz­hiszemű engedményestől is igé­nyelheti. O. 1905. jan. 31. I. G. 512/1904. Gl. XII. 2392. Ha a váltókövetelés a megbízott ügyvédre engedményeztetik és az ügyvéd részéről saját nevében indi­tott válóperben nem tétetik az ügyvédi rendtartás 54. §-ára ala­pitoti kifogás, a követelés meg­ítélendő. C. 1905. okt. 13. 844/904. sz. Gl. XII. 2393. Az ügyvédnek a hivatása köréhez tartozó tevékenységnek más nevé­ben vagy más helyett elvégzése iránt való felkérése, ha az eljá­rásra formaszerü megbízás nem is adatik, a kérdéses eljárások tekin­tetében megbízásnak tekintendő s •az ügyvéd az ily felkérés folytán hivatása körében végzett tényke­désekért megfelelő díjazást fel­számítani, az ellenkező kikötésnek hiányában, jogosítva van. Ilyen­nek tekintendő egy nagy birtok p ar czell áz ásának b anksegélylyel történő keresztülvitele is. Bpesti tábla 1905. május 3. 949. Gl. XII. 2394. Ha az ügyvéd felének félévi számlát küld és ez azt fentartás nélkül ki­fizeti, s utóbb a költségjegyzéket bíróilag megállapittatja: a megál­lapítottnál nagyobb összeget ez alapon az ügyvédtől vissza nem követelheti. C. 6735/1904. sz. Gl. XII. 2395. Ha a fél az ügyvédtől a megbízást visszavonta, ugy ennek joga nyilt ahhoz, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-ez. 54. §-a értelmében dijainak és készpénzbeli kiadásainak a megtérítését az általa képviselt féltől követelhesse és nem kötelez­hető arra, hogy a képviselet meg­szűntével a perben érdembe hozott dijainak és költségének megálla­pitása iránt az ítélet meghozata­láig várakozzék, avagy díjjegyzé­két peres uton érvényesítse. O. 1905. márcz,. 28. 6393. Gl. XII. 9396. Az ügyvédi költségek megállapítása tárgyában hozott másodfokú vég­zés ellen további felfolyamodásnak helye nincs. C. 1905. márcz. 28. 6393. sz. Gl. XII. 2397. Az ügyvédnek azon eljárása, hogy valamely előtte tudva levő szín­lelt követelésnek a bíróság előtt való érvényesítésére magát eszkö­zül felhasználni hagyja, a jó er­ősökbe, valamint az ügyvédi tisz­tességbe ütközik, amiért is az ilyen eljárásban teljesített mun­kák díjazása és kiadások megté­rítése iránt követelést nem érvé­nyesíthet. Curia 1905. október 4. 1662/1904. sz. Gl. XII. 2398. Az ügyvédnek a féllel folytatott ér­tekezései, bár azok a perben fel­számítva nem lettek, a bíróság ál­tal már értékeltettek és azokat nem érvényesítheti. C. 1905. nov. 14. 6540/1904. Gl. XII. 2399. Az ügyvédi dij iránti perekben a bíróság, még ha az ellenfél >& fel­számítás ellen kifejezetten kifo­gást nem is emelt, jogosult a di­jakat és költségeket a kifejezett munkásságra és készkiadásokra, való tekintettel megállapítani. 0. 1905. szept. 28. 1830/1905. sz. Gl. XII. 2400. Az a körülmény, hogy az ügyvéd

Next

/
Oldalképek
Tartalom