Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

208 Az ügyvédi rendtartás 54. §. elekében más szolgálattételeik vég­hezvitelére fordított. C. 1892. okt. 11. 2589. Gl. VII. 1193. Minthogy alp.-ek ügyvédje az eljárt járásbíróság területén kivül lakik, az alperesi képviselő utazásai s lakhelyétől való távolléte által fel­merült költségtöbblet nem felp.-t, hanem az 1874: XXXIV. t.-ez. 54. §-a alapján a meghatalmazó alpereseket terheli. 0. 1896 már­ezius 6. 105. Gl. VII. 1194'. A rendes pernek elengedhetetlen miiüldenkori folyománya az> hogy a fél részéről perbeszédek és egyéb megfelelő beadványok kellő számú példányokban és alakban az illető helyen beadassanak; következés­képpen rendes perben a képviselő ügyvédnek mindenkor és elvá­laszthatlan ügyvédi működéséhez tartozik az, hogy a perbeszédeket és egyéb beadványokat megszer­keszsze és kellő számú példányban és alakban az" illető helyen be is adja; már pedig az ügyvéd magá­ért az ügyvédi működésért csak a munkadijiat, esetleg a jutalomdijat követelheti. Kétségtelen: tehát, hogy >a kérdéses leirás, illetve má­solás a megbízóval szemben, az ügyvédi készkiadások keretébe nem tartozik. Po. 1897. jan. 18. 67/96. sz. Gl. VII. 1196. Olyan jogszabály nem létezik, amely szerint az ügyvéd kikötés esetében sem követelhetné a kikötött juta­lomdijon felül költségének megté­rítését, sőt ennek ellene mond az ügyvédi rendtartás 54. §-ának vi­lágos rendelkezése, amely szerint az ügyvéd az általa vitt ügyben tett készkiadásaim felül időveszté­sének kárpótlását és jutalomdijat is követelhet. B. 1897. nov. 12. 171. sz. Gl. VII. 1197. Nem szenvedhet kétséget, hogy az ügyvéd a rábízott ügyben a mel­lett, hogy a készpénzbeli kiadáso­kat fedezi és arra időt fordít, ügy­védi munkát teljesít, amely ügy­védi munkáért díjazásra van igénye. Ha mégis a törvény az ügyvédi munkadijat nem emiiti,, azt a jutalomdijjal azonosítja, ille­tőleg benne foglaltnak tekinti. Ha tehát az ügyvéd megbízójával a ju­talomdíj iránt előlegesen megegye­zik, ez által az ügyvédinek az el­vállalt ügyre fordítandó, munká­jáért járó dij és a munka elvégzé­sére fordítandó időveszteség kár­pótlása is meghatározva van, ha csak az okiratban ellenkező oly megállapodás nem fejeztetik ki, amely szerint a jutalomdíj a tel­jesítendő munkának diján és a teljesítendő munkára fordítandó időveszteség kárpótlásán felül kö­teleztetik, mert ily megállapodás nélkül az előlegesen okiratilag ki­kötött jutalomdíj ainnak a munka­díjnak ós időveszteség kárpótlásá­nak helyére lép, amelyet az ügy­véd a nyert megbízás alapján az előleges egyezkedés nemléte ese­tében követelhetne. C. 1899. jan. 11. 458/98. sz. Gl. VII. 1198. _ Az 1874: XXXIV. t.-cz. 54. §-a sze­rint az ügyvéd idővesztésönek di­ját követelni jogosítva van, és az értekezésekre s a tényállás felvé­telére fordított idővesztés kivétel­képp megállapítva nincs, sőt idézett törvény 44. §-a a felvett tényvázlatot azzal a 'nyomatélkos­sággal ruházza fel, hogy azt az ügyvéd ügyfelének kiadni nem tartozik, és a 49. §. szerint a megbízótól nyert utasításokat 'ak­kor, ha megbízó azokat nem írás­ban, hanem szóbelileg, jelesül ér­tekezések alkalmával közölte, kü­lön-külön írásban foglalandóknak mondja ki. C. 1899. máj. 20. 109. Gl. VII. 1199. A tényállás-felvételnek mindazok az értekezések kiegészítő részét te­szik, amelyek a tényállásinak írásba foglalásához szükségesek. Gy. 1899. decz. 19. 37. sz. Gl. VII. 1200. Az ügyvéd által a részére a járásbí­róság által megállapítandó munka­díjon és költségösszegen felül ki­kötött külön jutalomdíj követelhe­tésének joga az ellenkezőnek kikö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom