Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi renJtaríá's 54. f. tése nélkül a siker eléréséhez 'kötve nincsen. B. 1901. febr. 1. 278/900. sz. Gl. VII. 1201. A periben történt megállapítás daczára is, az ott megállapítottakon felül követelheti az ügyvéd azokat a kiadásait és eljárásának diját, a melyeket a perben megállapitottakon felül teljesített; az a kérdés, hogy valamely kiadás- vagy eljárás dija a perben' megállapított összegben bentfoglaltatik-e, attól függ, hogy a perben felszámittatott-e? Sz. 1901. márez. 27. 24. sz. Gl. VII. 1202. Az állandó bírói gyakorlat szerint olyan esetben, a midőn az ügyvéd részére jutalomdíj és ezenfelül a költség megtérítése van kikötve, e költség fogalma alá csakis a perbeli készkiadások vonhatók:. Sz. 1901. máj. 28. 87/901. ez. Gl. VII. 1203. Jogszabály az, hogy az ügyvéd külön megbízatás1 nélkül csakis azokat a munkadijakat és költségeket követelheti, melyek az elvállalt ügy rendes vitelével járnak, a Budapestre való utazással felmerült munkadíj és költség pedig ilyennek, még ha szükségesiniek és hasznosnak: bizonyulna is, nem tekinthető. P. 1902. febr. 17. 125/901. Gl. VII. 1204. Minthogy az 1874: XXXIV. t.-cz. az iránt külön nem rendelkezik, hogy az ügyvéd a pernek megindítása előtt Írásbeli meghatalmazás nélkül arra nincs jogosítva, hogy megbízója érdekében peren kivül egyezkedéseket közvetítseim, felperes dijkövetelési jogát megállapítani kellett. C. 1893. nov. 4. 3581. sz. Gl. VII. 1200. Az 1874: XXXIV. t.-cz. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az ügyvéd a fél megbízásából tett vagy akár az érdekében teljesítettnek utólag elfogadott eljárásért csak abban az esetben követelhetné a kötelezett díjazást, ha részére alakszerű meghatalmazás állíttatott ki, továbbá, hogy ha az ügy természete megengedi, a fél áltaTatics-Sándor: Döntvények IV. IáJban vagy az ügyben teljesítendő külön egyes teendők elintézésére több ügyvédet meg ne bízhasson. C.,1900. inov. 2. 533. sz. Gl VII. 1207. Az ügyvéd ügyvédi minőségiben a bíróságok előtt teljesített teendőkért az ügyvédi rendtartás 61. és 62. faiban és az 1868: LIV. t.-cz. 89. §-ában foglalt rendelkezésekből folyóan csak abban az esetben követelheti dijainak és kiadásainak a megállapítását és megítélését, ha a megbízótól írásbeli meghatalmazványnyail bir. Minthogy azonban felp. ugy keresetében, mint válasziratábaiQi azt állitotta, hogy alperesek a keresethez csatolt költségjegyzékben felszámított dijainak és kiadásainak a megfizetésére magukat kötelezték, ez a kötelező Ígéret alpereseknek marasztalására az esetben is jogos alapul szolgál, ha a felperest a költségjegyzékben emiitett perek vitelére írásbeli meghatalmazással meg sem bizták. C. 1901. nov. 19. 3072. sz. Gl. VII. 1208. A felperes arra a megállapodásra lépett az alperessel, hogy dijakat csak ott érvényesít, ahol a követelések befolytak, ezekből következik, hogy felperest nem illetheti követelési jog oly perekben teljesített munkálatok díjazása iránt, amelyekből >a követelések be nem folytak. E tekintetben nem lehet irányadó az a tény, hogy alperes czég felperestől a megbízást viszszavonván, ez által megakadályozta a követelés behajtásában, mert a . megbízás visszavonása után az adós fizetésképtelenségének kimutatása azonos hatályú a behajtással. B. 1898. ápr. 21. 53. sz. Gl. VII. 1209. Az a körülmény, hogy alp. elvonta felperestől azt a megbízást, mely a folyamatba tett per vitelére jogositotta, a peres felek között a díjazásra nézve létrejött szerződéses megállapodást érvénytelenné nem tette, és a jutalomdíj ős költség 14