Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 39. §. 195 felett kötött egyezséget az ügyfélre nézve hatálytalannak kimondaná s érvényesen kötelezőknek osiak oly bíróságon kivüli egyezséget ismertne el, melyre nézve az ügyvédnek különös meghatalmazása volt. Curia 1898. deczember 20. G. 525. sz. Gr. III. 101. Okleveles, bár nem jogosított ügyvéd is jogosítva van rendes eljárásban a saját ügyében személyesen eljárni. Mert a perrendtartás 85. §. b) pontja szerint rendes eljárásban a félnek magát ügyvéd által kell ugyan képviseltetnie, de csak akkor, ha maga a fél inam ügyvéd, azt azonban a törvény határozottan nem rendeli, hogy saját ügyében csak az járhasson el, aki gyakorló ügyvéd, vagy ki az ügyvédséggel rendszeresen foglalkozik. 0. 1875. augusztus 18. 1988. sz. Gl. VII. 1110. 39. §. Zugirászat megtorlása miatt az eljárás nem osak a kamarai vagy kir. ügyész, avagy magános, hanem hatóságok feljelentésére is megindítandó. Curia 1885. május 26. 2291. sz. Gr. III. 102. Gl. VII. 1111. Ha az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztett ügyvéd e felfüggesztés tartama alatt díjazásért hatóságokhoz beadványokat nyújt be, zugirászat miatt büntetendő. Budapesti tábla 1899. márczius 22. 1474. sz. Gr. III. 103. Gl. VII. 1115. Az 1874:XXXIV. t.-cz. 39. §-ában meghatározott és az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 5. §-ában kihágásnak minősített zugirászatra kiszabott büntetés nem „pénzbüntetés", hanem „pénzbírság". Ez a büntetés behajthatlanság esetére szabadságvesztés-büntetésre át nem változtatható. A büntetésül kiszabott pénzösszeg az 1892:XXVII. törvényczikkben meghatározott czélokra fordítandó. Budapesti tábla 3. sz. büntető döntvény. Gr. III. 104. Az 1874:XXXIV. t.-cz. 39. §-ában meghatározott és az 1880. évii XXXVII. t.-cz. 5. §-ában kihágásnak minősített zugirászat által elkövetett cselekményre az 1874: XXXIV. t.-cz. 39. §. első bekezdése alapján pénzben kiszabott büntetés pénzbüntetésnek tekintendő, ez azonban szabadságvesztésre át nem változtatható. Debreczeni tábla 4. sz. büntető döntvény. Gr. III. 105. Az 1874:XXXIV. t.-cz. 39. §-ának rendelkezése értelmében kiszabandó pénzbírság, pénzbüntetésnek tekintendő és mint ilyen, behajthatlanság esetében elzárásra átváltoztatható. Curia 3815/901. sz. a. jogegységi határozata 1901. juil. 20. 3815. sz. Gr. III. 106. Gl. VII. 1118. A per utján érvényesítendő igények elnyerése végett teendő előmunkálatok kikötött diját nem ügyvéd is követelheti és ezen követelése, ha az 1874. XXXVI. t.-cz. 39. §-.a alapján büntetendő üzletszerű képviselet esete fenn nem forog, tiltott jogügyletiből eredőnek nem tekinthető. Curia 1891. november 26. 3924. sz. Gr. III. 107 Gl. VII. 1113. Amely ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett. nem tartozik magát rendes perekben más ügyvéd által képviseltetni. 0. 1884. szept. 10. 3025. sz. Gr. III. 108. Zugirászatot sem mint tettestárs, sem mint bűnsegéd nem követ el az, aki a zugirászatot gyakorló egyénhez pénzért feleket szerez és visz. C. 1898. jan. 14. 11.562. sz. Gr. III. 109. Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha valakinek zugirászatát elősegíti. C. 1884. márcz. 23. 123. sz. Gr. in. 110. Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ki oly egyénnél, aki, haíbár ez ügyvédjelölt lenne is, a félek irányábani szükséges felelőséggel nem bír, társaságba lép, s ügyködését oly üzletté alakítja, melyhez a költségeket segédje adja. C. 1884. ápril. 19. 169. sz. Gr. III. 111. 13*