Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

192 Az ügyvédiA-endtartás 17—28. §§. száré adhatnak és helyettesítési meghatalmazványt az ügyvédjelölt részére az ügyvédi rendtartás 16. §-álioz képest osak a helyettesí­tésre feljogosított, .a fél által már megbízott ügyvéd állíthat ki. 0. 1885. április 16. 8156/84. sz Gr. III. 76. A bűnvádi perrendtartás 384. §-ának 6. pontjában meghatározott sem­miségi ok fenn nem forog, ha oly esetben, melyben a védelem köte­lező, a főtárgyalást a kirendelt védő jelenléte nélkül, azonban az ez által helyettesül megbízott ügy­véd vagy a nála alkalmazott ügy­védjelölt jelenlétében tartották •meg. A Curiának 83. számú bün­tetőjogi döntvénye. Gr. III. 77. 17—18. §§. A kamarai tagsági díjnak huzamo­sabb időn át nem fizetése az ügy­védi rendtartás 68. §-ának b) pontjába ütköző fegyelmi vétség­nek minősdtendő. C. 1895 jul. 20. 337/95. sz. Gr. III. 78. A kamarai tagsági dij nem fizetése egymagában nem képezheti fe­gyelmi eljárás tárgyát. C. 1883. márcz. 3-án a kisebb fegy. tanács teljes ülési megállap. Gr. III. 79. Az elhalt ügyvéd iratai s értékeinek leltár melletti zár alá vétele mem az ügyvédi kamara, hanem a bíró­ság hatáskörébe tartozik. Curia 1879. okt. 21. 20.737. Gr. III. 80. Az ügyvédi kamiara valamely ügy­véd ellen, bíróilag megállapított bírság behajtása végett végrehaj­tást eszközöltetvén: az abban fel­merült végrehajtói költség fizeté­sére nem kötelezhető. Curia 1879. nov. 19. 30.840. sz. Gr. III. 81. 19—27. §:§. Az ügyvédi kamara nincs hivatva az ügyvédjelöltek joggyakorlata idejének beszámítása iránt hatá­rozni, ez a vizsgáló bizottság ha­tásköréhez tartozik. 0. 1875. jun. 9. 4904. sz. Gl. VII. 1101. Az 1874.-XXXIV. t.-cz. 5. §-a, mi­dőn megszabja az ügyvédi vizsgára való bocsátásnak azon előfeltéte­lét, hogy a jelölt előzőleg 3 évig joggyakorlaton legyen, ezt nemcsak ahhoz köti, hogy az illető a 3 évi gyakorlatot kitöltse, ami ügyvédi bizonylattal mindenesetre tanúsít­ható lenne, hanem ezen (megkívánt gyakorlathoz a 11. §. feltételül azt is megállapítja, hogy az előirt gyakorlati idő alatt a jelölt az ügyvédjelöltek lajstromába beve­zetve legyen s ennek folyománya­kép a 27. §. 'rendelkezéséhez ké­pest a kamara felügyelete és fe­gyelmi hatósága alatt álljon, ami­ből következik, hogy aki beszámít­ható ügyvédi gyakorlaton kíván lenni, annak még nem elég, hogy téiriyleg ügyvédnél legyen alkal­mazva s az ily gyakorlatot a ka­mara utólag nem törvényesítheti ; mivel a törvény 14. §-a szerint a gyakorlat a bevezetéstől számit­ható, mely bevezetés az ez iránti kérvény beadását megelőző időre ki nem terjeszthető, mert ellen­kező esetben utólagosan történt jelentkezés esetén a bizonyított tényleges gyakorlat alapján a laj­stromba olyan is bevezettethetnék, ki az egész gyakorlati idő alatt a kamara felügyelete és fegyelmi hatósága alatt nem állott. C. 1893. nov. 3. 11.200. sz. Gl. VII. 1102. 28. §. Ha az ügyvéd azon ügyben, melyre rendeltetett, el nem jár és a fél más ügyvéd kirendelését kéri, ezen kérelem alapján a kirendelt ügy­véd ellen a fegyelmi eljárás el nem rendelhető. Curia 1885. máj. 9. 134. sz. Gr. III. 82. A pártfogó ügyvéd kirendelése tár­gyában hozott ügyvédkamarai megtagadó határozat'ellen nincsen felfolyamodásnak a Curiához helye. Curia 1901. április 10-én. 1793. sz. Gr. III. 83. A pártfogó ügyvéd jogköre sem ter­jed többre, mint a megbízott ügy­véd rendes jogköre. 0. 1897. jan. 15. I. G. 365. sz. Gr. III. 84.

Next

/
Oldalképek
Tartalom