Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
Az űgytédi rendtartás 29—35. §§. 193 Az ügyvéd oly esetekben, midőn az 1874:XXXÍV. törvénycikkből folyólag közérdekű ügyekben ügygondnokká neveztetik ki, niunkadij-előleget az irodai átalányból nem követelhet. 0. 1394. márcz. 20. 1602/94. sz. Gr. IÍL 85. 29. §. Az ügyvédi rendtartás 29. §. 3. pontjának azon intézkedése, hogy a legfőbb itélőszékhez a kamarai választmánynak csak azon határozatai feleblbezhetők, melyeket a törvény kifejezetten felebbezhetőknek nyilvánít, csak olyan határozatokra vonatkozik, melyeknek hozatalára a választmány az ügyvédi rendtartás értelmében jogosítva volt. A törvény által megállapított jogkörén kivül hozott határozatai ellen beadott felebbezések tehát elfogadandók. Curia 1884. június 14. 145. sz. Gr. III. 86. 30—34. §§. Az ügyvédségtől fegyelmi uton el• mozdított egyén nem bir értelmi census alapján képviselőválasztási jogosultsággal. Curia 1904. okt. 28. 36. v. b. .sz. Gl. XII. 2370. Az ügyvédi rendtartás 34. §-ában felsorolt okok közé nem tartozik az ,az eset, ha az ügyvéd lakhelyéről eltávozik. C. 1893. szept. 20. 9475. sz. Gr. III. 87. Gl. VII. 1104. Az ügyvéd, ha előzetes bejelentés nélkül lakhelyéről eltávozott és ügyeiről nem gondoskodott, eltávozásának oka és körülményei iránt nyilatkozatra szólítandó fel és azután van helye az ügyvédi rendtartás 79. §-a értelmében való további eljárásnak. Curia 1885. április 18. 136. sz. Gr. III. 88. Önkéntes lemondását bejelentő ügyvéd az ügyvédek lajstromából törlendő, noha városi tiszti ügyészi hivatalit is vállal s ilykép ügyvédi gyakorlatát folytatja, mert az 1874:XXXIV. t.-cz. vagy más tÖTvény a tiszti ügyesznek az ügyvédi kamarába való felvételét nem Tatics-Sándor: Döntvénytár IV. kívánja meg. Curia 1897. szept. 2. 3692. sz. Gr. III. 89. Az ügyvédi kamara választmánya az ügyvédet az 1874:XXXIV. 't.-cz. 35. §-a értelmében a kamara lajstromálból csak az idézett tÖrvény 34. §-á(ban felsorolt esetekben törölheti ki, ezek között pedig az elmebetegség miatt történt gondnokság alá helyezés elő nem fordul. C. 1897. szept. 2. 3692. sz. Gr. III. 90. Ha az ügyvéd elmebetegségbe esák és a kamara választmánya erről értesül, tartozik a gyámhatóságot tudósítani és csak ha a gyámhatóság a gyámsági törvény értelmében intézkedett, van Lelye gondnok kinevezésének az ügyvád irodája számára. Curia 1882. július 26. 5802. sz. Gr. III. 91. A kassai ügyvédi kamara: Z. M. veit kassai lakos ügyvédet, ki a kamara kerületéből már több öv előtt eltávozott és sem eltávozását, sem jelenlegi lakását be nem jelentette, az 1874:XXXIV. t.-cz. 31. §-ának 1. pontjából vont hasonlatosságánál fogva az ügyvédkedésről önként lemondottnak tekinti és őt az ügyvédi lajstromból hivatalból kitörli. Gl. VII. 1103. Az 1874. évi XXX EV. t.-cz. 34. §. eseteit kivéve, a bejegyzett ügyvéd a lajstromból csak fegyelmi uton törölhető. Az ügyvédi kanara. választmánya tehát hatáskörét túllépve, szabálytalanul intézkedett, mikor .... ügyvédet a kamara területéről történt elköltözése okából a lajstromból hivatalból törölte. C. 1905. VI. 26. 1087/905. Gl. XII. 2369. 35. §. Osszeférhetlenség esetében nem a fegyelmi bíróság, hanem az ügyvédi kamara választmánya illetékes eljárni. Curia 1895. decseraber 7. 552. sz. Gr. III. 92. Hivatalvesztésre jogerejüleg elitélt ügyvéd, ügyvédi állását már azen büntető ítélet erejénél fogva elvesztvén, ellene ez alapon fegyelmi eljárás nem indítható, hanem a 13
