Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 10—11. §§. 189 gel. 0. 1887. április 2. 152/87. sz. Gr. III. 43. A jsjőzmalom-üzletvezetői állás nem fér össze az ügyvédséggel. Curia 1902. okt. 4. 486. sz. Gr. III. 44. Az ügyvédi kamara választmányának iaz összeférhetleiniség kérdésében hozott végzése ellen nincsen felfolyamodásnak helye a Curiához. C. 1900. jun. 12. 2450. sz. Gr. III. 45. Gl. VII. 1080. Az ideiglenesen nyugdíjazott bíró iaz ügyvédi kamarai lajstromba felvehető. C. 1889. jul. 25. 5116. sz. Gr. III. 46. Az országgyűlési képviselőnek választott ügyvéd, habár székhelyéről eltávozott, az ügyvédi lajstromból ki nem törölhető; kötelessége azonban a képviselőség elvállalását és időnkénti eltávozását a kamarának bejelenteni. Curia 1876. márcz. 29. 2502. sz. Gr. III. 47. A tiszti ügyészség az ügyvédi hivatással s állása tekintélyével összeférhetetlen foglalkozást nem képezvén, az ügyvédi lajstromba való felvételre akadályul vagy abból kitörültetésre alapul nem szolgálhat. 0. 1875. decz. 3. 10.949. sz. Gr. III. 48. Postamesteri állással összefér az ügyvédség gyakorlata. C. 1893. márcz. 11. 476/92, sz. Gr. III. 49. Gl. VII. 1079. Az ügyvédi hivatással összefér az alárendeltségi viszonyt nem létesítő káptalani karnagyi állás. 0. 1900. szept. 13. 5383. sz. Gr. III. „ 50. Gl. VII. 1081. Összeférhetetlenség indokából ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás el nem rendelhető. C. 1879. szept. 26. 322. Azonos: 1880. április 16. 166. sz. Gr. III. 51. Osszeférhetlenség esetébein, az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 7. §-a értelmében nem a fegyelmi (bíróság, hanem az ügyvédi kamara választmánya* illetékes eljárni. C. 1895. decz. 7. 552. sz. Gr. III. 52. Osszeférhetlenség miatt az ügyvédi rendtartás 10. §-a alapján indi'tott eljárás folyamán az ügyvédi 'állásról való elmozdítás iránt a fegyelmi bíróságnak a szabályszerűen megtartott végtárgyalás után érdemileg kell határoznia. 0.1894. jun. 9. 302; sz. Gr. III. 53. Gl. VII. 1083. Az összeférhetlenség alapján vád alá helyezett ügyvéd ellen, ha még a végtárgyalás előtt a bíróságnak külön hivatala megszűntét bejelenti, a kamarai fegyelmi bíróság, aniég ha ezt igazoltnak nem is találja, nem hozhat érdemleges határozatot, hanem ez iránt előlegesen intézkedni tartozik. 0. 1884. márcz. 29. 138. sz. Gr. III. 54. . GL VII. 1082. Osszeférhetlenség esete forog fenn, ha a gyakorló ügyvéd polgármesteri állást foglal el. C. 1901. jul. 27. 240. sz. Gr. III. 55. Osszeférhetlenség esetének fenforgása csak vizsgálat utján lévén kideríthető, az elrendelendő. Curia 1902. okt. 4. 486/902."sz. Gr. III. 56. Valamely gőzmalom-czégnek a czégjegyzékbe bevezetett czégvezetői állás ös-szeférhetlen az ügyvédséggel. 0. 1902. okt. 4. 486/902. sz. Gr. III. 57. Gl. VII. 1084. Miután a tőzsdénél alkalmazott titkár az ott folyó jogügyekben hozandó ítéletekre nemcsak befolyással bír, hanem az ítéletek meghozatalánál nevezetes tényező, sőt azok fogalmazása h atározottan az ö teendői közé tartozik, ily állás pedig az ügyvéd hivatásával merőben ellentétben áll annál is inkáíbb, miután mint ügyvéd egyszersmind biró nem lőhet: a tőzsdei titkár állása Összeférhetlen az ügyvédkedéssel. C. 1883 máj. 4. 2545. sz. Gl. VII. 1078. 11. §. Nem vehetők fel az ügyvédjelöltek lajstromába: bírósági írnok (1875. május 31. 4645.), — telekkönyvvezető (1875. május 31. 4704.), — árvaszéki ülnök (1896. február 14. 445.), — közigazgatási gyakornok (1885. szept. 10. 5433.), — törvényszéki börtönfelügyelő (1875.