Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi ren Bpesti ügyvéd-vizsg. bizottság: Bíráknak, kilk mint ilyenek három évig működtek, nem kell a jogtudorság után egy évi joggyakorlatot kimutatni. 1894. ápr. 9. 65. sz. Gl. VII. 1069. Bpesti ügyvéd-vizsg. bizottság: A fiumei illetőségű ügyvédjelöltek az 1874:XXXIV. t.-cz. által előirt képesítést tartoznak kimutatni; egye^ dűli kedvezményük, hogy a vizsgát olasz nyelven tehetik. 1903. jan. 28. 497. sz. Gl. VII. 1070. Azon ügyvéd, ki meghatalmazotti minőségben a bírósághoz intézett beadványban sértő kifej ezéséket használ, amennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága, nem pedig a magát sértve érző bírósága által fenyítendő. 0. 1888. febx. 16. 621. sz. Gl. Vn. 1303. Az 1887:XXVIII. t.-cz. 3. §-ába ütköző fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, ki felefbbviteli beadványban sértő kifejezéseket használ; irányában sem mentő, sem enyhítő okul el nem fogadható azon körülmény, hogy a megtámadott közeg eljárása helytelen volt, vagy hogy a neheztelt határozat felsőbb fokon meg lett változtatva. Curia 1888. decz. 15. 584. f. sz. Azonos: 1889. márczius 23. 32. f. sz. Gl. VII. 1304. Oly sérelemnek, ill: vétségnek megállapítása és büntetése, melyet az ügyvéd nem meghatalmazott minőségben, hanem saját személyében követ el a bíróságihoz intézett beadványában, első sorban nem fegyelmi eljárásra, hanem az 1879. évi XL. t.-cz. 46. §-a szerint alkalmazandó büntető eljárásra tartozik és az ügyvéd, magánszemélyként elkövetett ily vétség miatt fegyelmileg csak akkor büntethető, ha előzetesen bűnvádi uton elitéltetett. C. 1898. febr. 12. 662. sz. Azonos: C. 1889. szeptember 14. 234. 1890. márcz. 29. 84. f. sz. Gl. VII. 1305. Az 1887:XXVIH. t.-cz. 2. és 3. §-ának irtás 2—3. §§. 185 kivételes rendelkezése, mely az abban kitett esetekben az ügyvédeket az 1879 :XL. t.-cz. 46. §-ának alkalmazása alól kivonja és saját fegyelmi bíróságuk illetékessége alá helyezi, az ügyvédjelöltekre, ebbeli világos intézkedés hiányában, ki nem terjeszthető, tehát annak, hogy az iratok a felhívott ügyvéd segédje által a tárgyalásnál használt sértő kifejezések megtorlása czéljából az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához áttétessenek, helye nincsen. C. 1894. decz. 12. 11.810/93. Gl. VII. 1306. Az 1887:XVIII. t.-cz. 2. §-ában előirt rendbírság csak közvetlen szóbeli tárgyaláson használt sértő kifejezések megtorlásakép alkalmazható — a jegyzőkönyvbe, a jegyzőkönyvi tárgyaláson, az ügyvéd által személyesen beiktatott perbeszédben elkövetett sértések beadványban elkövetetteknek tekintendők. C. 1895. okt. 12. 456. sz. Gl. VII. 1307. Az 1887:XXVIII. t.-cz. 2. §. 4. bekezdésének az a rendelkezése, hogy az e szakasz alapján kiszalbőtt rendbüntetés ellen a bíróságoknál egyfokú felehbvitelnek van helye, a dolog természetéből folyóan csak abban az esetben alkalmazlhiató, ha a rendbüntetést oly bíróság szabta ki, amelynek határozatai ellen feleblbvitelnek helye van; a felfolyamodással megtámadott határozatot a T. mint polgári felülvizsgálati bíróság hozta, ennek határozatai ellen pedig további felebbvitelnek helye egyáltalán nincs. Po. 1900. máj. 14. H. 2. sz. Gl. VII. 1308. Ha az elöíobeni felfüggesztés hatálya már megszűnt az ügyvéd a lajstromba felveendő, mert fegyelmi ügyek folyamatban léte, valamint a kérvényező vagyontalansága a felvételt nem akadályozhatja. C. 1905. április 5. 9858/904. sz. Gl. XII. 2354. Az a körülmény, hogy a folyamodó a beiratási dijat előlegesen be nem fizette, a lajstromba való felvétel iránti kérvény érdemleges elinté-