Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási elj rezhetnek zálogjogot. C. 1885. okt. 29. 7163/82. sz. Gl. VII. 234. A végrehajtást szenvedőt, mint vélel­mezett örököst ingókbői álló még bíróilag át nem adott hagyatéki vagyonból, vagy a hagyatéknak ingóságokból álló részéből megillet­hető eszményi jutalék, Magyar­országnak azon a területén, melyen az osztrák polgári törvénykönyv egész terjedelmében nincs hatály­ban, mint ilyen végrehajtási fog­lalás tárgyát nem képezheti, követ­kezőleg arra készpénzbeli követe­lés behajtása czéljából a végrehaj­tás sem rendelhető el. Mi sem gátolja azonban azt, hogy a végrehajtást szenvedő birlalatá­ban levő hagyatéki ingóság vagy a hagyatékba tartozó, de még va­lamely örököstárs birlalatában levő hagyatéki ingóságnak a végrehaj­tást szenved/xt megillető jutaléka az 1881 :LX. t.-cz. 48. §-a értel­mében le legyen foglalható, e ezé] elérésére elegendő, ha a biró a végrehajtást általában véve a vég­rehajtást szenvedő ingóira rendeli cl. Gl. VII. 235. 15. §. Ha (társas czég marasztaltatott az Ítéletben, a A^égröhajtás a tagok ellen el nem rendelhető s nem al­kalmas ennek kieszközlésére a 15. §-iban jelzett eljárás. B. 1903. május 14 1507/1903. sz. a. Gr. III. 56. A kielégítési végrehajtás az öröl<öv­nek saját vagyonára a hagyaték értéke erejéig terjedő korlátozás­sal elrendelendő oly esetben, ha az örökösök a hagyatékot elfogad­ják C. 1903. július 14. 2562/903. sz. a. Gr. III. 57. Oly itélet alapján, mely által az örökös örksége (örökhagyó hagya­téka erejéig marasztaltatott a nél­kül, hogy az örökség a hacryaték miséére s mennyisége az ítéletben közelebbről megbatároztatott volna a végrehajtás el mem rendelhető. T. Gr, III. 58. íárás 15—17. §§. 16- §. Az 1881: LX. t.-cz.-nek a közjegyzői okiratok alapján kért végrehajtá­sok eseteiben is alkalmazandó 16. §-a értelmében a jogosult fél el­halálozása esetében annak örökösei is kérhetik a végrehajtás elrende­lését. C. 1903. április 23-án. 2122/ 1903. sz. a. Gr. III. 59. Gl. VII. 236. 17. §. A végrehajtást szenvedett ellen el­halálozása után elrendelt végre­hajtás. B. 1903. jun. 3. 4783/903. sz. a. Gr. III. 60. Ha a végrehajtó fél végrehajtás alatt álló követelését a végrehaj­tási zálogjog bejegyzése után másra ruházta át, az engedményes az árverést közvetlenül a telek­könyvi hatóságnál nem kérelmez­heti. B. régi IV. polg. tanács. Gr. III. 61. Ellenkező: Ha a végrehajtó fél a végrehajtás folyama alatt követelését az arra vonatkozó zálogjog bejegyzése után másra átruházta és ez az átruhá­zás a telekkönyvben jogérvénye­sen kitüntettetett, az engedmé­nyes az árverést közvetlenül a te­lekkönyvi hatóságnál kérelmezheti. Szegedi tábla. Megállapodás Gr, III. 62. Ahhoz, hogy a végrehajtató engedmé­nyese az ingatlanra elrendelt végrehajtási eljárást folytathassa, meni elégséges, ha az engedmény alapján a végrehajtási zálogjog ;1 truházása telekköny vileg bekebe­leztetett. hanem az szükséges, hogy a végrehajtásit rendelő biró­fiápr a végrehajtás folytatását az eneredményes javára elrendelje. Gy. 1895. febr. 14. 371/95 sz. a. Gr. III. 63. Követelés lefoglalására a végrehaj­tást szenvedő tartózkodási helyé­nek birósánra az illetékes. C 1901. decz. 6. 6662. sz. a. Gr. TIT. 64. Semmi ok wm foroe fenn arra nézve, hogy akkor, mikor a bírói kikül­dött végrehajtásit szenvedőnek in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom