Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A birák és bírósági h ivatalnokok felelőssége. 179 A fegyelmi eljárás megindítását kérő magárifél az eljárás folyamján csak annyiban lép a közvádiló jogaiba, amennyiben ez az 1871. évi VIII. t.-cz. 39., 43. és 57. §§-ban megengedett felebbvitellel nem . élne és amenyiben a közvádló az eljárás megszüntetését vagy panaszlott felmentését indítványozná; minden más esetben a magánfél fellebbezése visszautasítandó. Curia 1891. márc. 9. 86. sz. Gr. III. 67. Az 1871:VIIL t.-cz. 39., 43. és 59. §§-nak egybevetett értelme szerint, ha a közvádló a fegyelmi bíróság valamely határozata ellen felebbezéssel élt, a magánfélnek nincs joga felebbezni. C. 1894. szept. 15. 371. sz. Gr. III. 68. Az 1871:VIII. t.-cikkbetai a felebbezések beadására megszabott 3 napi határidőbe a postán való szállításra szükségelt időnek beszámítása ninos megengedve. 0. 1884. febr. 9^én 52. sz. Gr. III. 69. Hivatalból visszautasítandó az oly felebbezés, melyet a felebbezésre különben jogosított fél ügyvédi ellenjegyzés nélkül ad be. C. 1883. június 2. 98. és 1884. nov. 15. 394. sz. Gr. III. 70. Köztisztviselők (szolgabirók, alispánok, adófelügyelők stb.) felebbezési beadványához ügyvédi ellenjegyzés nem kívántatik. Curia 1888. decz. 15. 520. sz. Gr. III. 71. A fegyelmi bíróság azon végzése ellen, melylyel az iratokat a büntető bírósághoz rendeli áttétetni, felebbezésnek van helye. Curia 1876. augusztus 24. 268. sz. Gr. III. 72. A felebbviteli bíróság a felebbezésben panaszolt uj körülményeket s ahhoz csatolt oly okiratokat, melyek az első folyamodásu fegyelmi bíróságnál elő nem fordulnak, figyelembe nem vehet. Curia 1887. május 7. 246. és 1888. deczember 1-én. 471. sz. Gr. III. 73. Azon körülmény, hogy a másodfokú fegyelmi bíróság panaszlottnak felebbezése folytán végtárgyalásra határnapot tűzött ki, nem állja útját annak, hogy ha a felebbezés az elsőfokú fegyelmi bíróság határozata ellen elkésve lett beadva, ugyanaz a másodfokú fegyelmi bíróság által a végtárgyaláskor ez okból visszautasittassék. Curia 1881. jun. 3-án. 188. sz. Gr. III. 74. A fegyelmi eljárás rendén felmerülő oly esetre nézve, melyről az 1871: VIII. t.-cz. tüzetesen nem intézkedik, a peres, illetve bírósági eljárás közönséges szabályai lévén alkalmazandók: a vádlott biró ninos elzárva attól, hogy a felebbezés elmulasztása miatt az igazolás jogorvoslatával élhessen. Curia 1885. április 18. 610/84. sz. Gr. III. 75. Az ügyvédségtől felfüggesztett ügyvéd saját személyében fegyelmi panaszt emelhet. Curia 1902. április 20. 97/902. sz. Gr. III. 76. Ha a biró oly cselekményt követett el, amely hivatalból való elbocsáttatását vonta volna maga után, de a fegyelmi eljárás megindítása előtt elhalt, az 1885 :XI. t.-cz. 5. §-ának 6. pontja értelmében fegyelmi eljárásnak van helye a czélból, hogy az állami ellátásban való részeltetés kizárása kimondassék, mert az 1885 :XI. t.-cz. 5. §-ának 6. pontjában foglalt eseteket az öngyilkosság vagy szökés ki nem meríti, miután a törvény ezen kifejezése „bármely más okból" a természetes kimúlás esetét is magában foglalja. Curia 1886. január 16. 35. sz. Gr. HL 77. Hivatalvesztésre ítélt nyugdíjas nyugdüát végleg és mindenkorra elveszti. Közigazg. bíróság 2790/98. Gr. III. 78. Öngyilkosság vagy más önkényü cselekmény az által, hogy a büntető ügynek felsőbb fokú elbírálását megszünteti, az alsófokon kimondott hivatalvesztést az ellátási igény tekintetében hozzáfűzött törvényes következményétől nem fosztja meg. Közigazgatási bíróság 1900. október 31. 2193. sz. Lásd közjogi kötet közigazgatás 517. sz. esetét. Gr. III. 79. Az oly bírósági tisztviselő, aki ellen csőd miatt fegyelmi eljárás tétetett 12*