Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A bírák és bírósági hivatalnokok felelőssége. 175 tátott letartóztatásban. C. 1905. szept. 30. 432/905. fegy. Gl. XII. 2472. A tanácselnök, aki nem szavazott valamely ügy elintézésével, nem vonható felelősségre az esetleges törvényellenes határozat miatt. Országos fegyelmi biróság 1905. ápril. 3. és C. 1905. május 6. 200/905. fegy. Gl. XII. 2473. Ha a biró tárgyalás közbeini sértő szavakkal illeti a feleket, fegyelmi vétséget követ el. C. 1905. márc. 18. 545/905. fegy. Gl. XII. 2474. Ha a biró képviselőválasztásnál korteskedik ezért fegyelmileg büntetendő. 0. 88/899. fegy. Gl. XII. 2475. A törvény helytelen ^ magyarázata nem fegyelmi vétség, mert csak vétkes megszegése a hivatalos kötelességnek tekinthető ilyennek. C. 308/905. fegy. Gl. XII. 2476. A betétszerkesztési szabályok meg nem tartása, jelesül a jegyzőkönyvnek és a tárgyalásnak a telekkönyv vezetőre bizása, még nem fegyelmi vétség. C. 1905. június 6. 124/905. fegy. Gl. XII. 2477. Hagyaték átadó és kiutaló végzés oly éredemleges határozat, melyről tervezetet ögyvédtől vagy féltől "elfogadni az 1871:VIII. t.-ez. 21. §-ába ütköző fegvelmi vétség. ^ C. 519/904. fegy. GÍ. XII. 2478. Áthelyezés esetében, a biró ellen a fegyelmi eljárás folytatására az a fegyelmi biróság illetékes, mely a fegyelmi eljárást elrendelte. C. 101/905. fegy Gl. XII. 2479. A meghatalmazás nélkül beadott feljelentés is átteendő a koronaügyészhez. 0. 223/905. fegy. Gl. XII. 2480. Az albirónak felettes hatósága utján tett panasza, magánpanasznak tekintendő. C. 470/905. fegy. Gl. XII. 2481. A fegyelmi eljárás elrendelése vagy az elrendelés mellőzése kérdésében ellen az 1871:VIII. t.-cz. 39. §-a szerint a közvádló felebbezéssel élhet; amely a rendelkezésből következik, hogy ily tárgyú határozat rendelkező része ellen a panaszlottat a felebbezési jog nem illeti meg; annál kevésbbó van tehát helye az indokok elleni felebbezésnek. A m. kir. Ouria 1905. nov. 11. 516/1905. fegy. Gl. XII. 2482. Az ismeretlen helyre eltávozott magánpanaszos helyett fegyelmi ügyben is ügygondnokot kell Tendelni. C. 24/905. Gl. XII. 2483. A fegyelmi panasz, ha nincs is az 1868. évi LIX. t.-cz. 167. és 168. §-ának megfelelően kiállítva, viszsza nem utasitható. C. 90/905. fegy. Gl. XII. 2484. A perben eljáró biró valamely sérelmesnek vélt intézkedése s eljárása ellen csak az emelhet panaszt, aki az illető eljárásiban fél gyanánt érdekelve volt. A polgári perben eljárt ügyvédnek nincs joga a perben történtek miatt feljelentést tenni, kivéve azt az esetet, ha az eljáró biró az ügyvéddel szemben sérelmes magatartást tanúsított volna. C. 1905 szept. 23. 233/905. sz. Gl. XII. 2485. Illetékességi összeütközés felett fegyelmi ügyekben a m. kir. Ouria van hivatva dönteni. Ouria: Minthogy az 1871:VIII. t.-c. 21., 38., 46. és 47. §-ainak rendelkezéséből kitetszőleg az ama törvénynyel érintett fegyelmi ügyekben követendő eljárás a polgári törvénykezési rendtartás vonatkozó szabályaival nyer kiegészítést és minthogy az elől idézett t.-cz. 55. és 56. §§-kal a tárgyalások megtartásának módja is a bűnvádi eljárástól lényeges eltérésekkel szabályoztatott, ennélfogva a fegyelmi törvénybe fel nem vett illetőségi összeütközés esetében a törvénykezési rendtartásnak 50. §-át módositó 1881. évi LIX. t.-cz. 7. §-ának az általános rendelkezése irányadó, amely szerint a hazai biróságok között felmerülő illetőségi összeütközés elintézése a Ouria jogköréhez tartozik. 1896 július 27. 300. sz. Gr. III. 38.