Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

lift és bírósági hivatalnokok felelőssége. A tagositó és hitelesítő mérnökök elleni fegyelmi ügy illetékessége, minthogy ezek mint szakértők szorosan véve egyik biróság kötelékébe sem tartoznak, lakhelyük pedig a kérdés eldöntésére ninos befolyással, az elkövetési hely biró ságához tartozik. C. 1896. július 27. 300. az. Gr. III. 39. Az 1871:VIII. t.-cz. ,a másodfokú bíróságot egyszerismind utólsőfokunak rendelvén, miután elnöki megintési ügyekben elsőfokú biróság az eljáró elnök, másodfokú pedig •az illető fegyelmi biróság, s ez mint másodfokú biróság végérvényben határoz, megintési ügyekben ennek határozata ellen nin-. osen további jogorvoslatnak helye. C. 1885. okt. 24. 362. sz. Gr. III. 40. Ha a bűnvádi eljárás megszüntettetett, a panaszlott nyilatkozattételre hívandó fel az 1871:VIII. t.-cz. 39. §-ia értelmében, mert ily esetben a 61. §. utolsó bekezdése értelmében a fegyelmi biróság a közvádlónak meghallgatása után a 39. §. értelmében határoz a fegyelmi eljárás megindítása vagy mellőzése iránt. Budapesti tábla 777/1889. ez. Gr. III. 41. A biróság valamely sérelmesnek vélt intézkedése miatt osak az emelhet fegyelmi panaszt, aki az illető eljárásban fél gyanánt érdekelve volt. Ennélfogva a fél ügyvéde, mint perben nem álló egyén még akkor sem léphet fel magánvádló gyanánt, ha a közvetlenül érdekelt peres fél a per tárgyát tevő követelés egy részét az ügyvédnek jutalomdíj fejében odaajánlotta. 0. 1885. szept. 15. 404. és 405/1888. sz. Gr. III. 42. A kír. kinostár érdekeinek bíróságok előtti képviseletére a kincstári ügyészség, vagyis a jelenlegi szervezet mellett a kincstári jogügyi igazgatóság lévén hivatva, ez utóbbi mint közhivatal 'és a kincstár állandó jogi képviselője fegyelmi panaszát, a kinostár kártalanítási igényeinek érvényesithetése végett, ügyvédi ellenjegyzés és külöa ügyvédi meghatalmazásmelléklése nélkül is beadni jogosult. C. 1888. okt. 20-án 452/1888. tíz. Gr. III. 43. A kir. adófelügyelö a kír. kincstár képviseletében fegyelmi ügyben törvényszerű magánpanaszló félnek nem léphet fel. Budapesti tábla 1887. okt. 1. 920/1887. ez. Gr. III. 44 Az 1871:VIII. t.-cz. 59. § -a nem magyarázható akként, hogy ha valamely ügyvéd, valamely biró ellen egy peres ügyben tett sérelmesnek vélt intézkedése miatt fegyelmi panaszt emelt, a feljeletatő ügyvédnek képviseltje utólagosan a fegyelmi eljárásba panaszosnak szintén beavatkozhassak. C. 1888. szept. 15. 404/1888. sz. Gr. IIL 45. A fegyelmi el i ár ás és vizsgálatnak az 1871.-VIII. t.-cz. 39. §-ának intézkedése szerint el- vagy el nem rendelése kérdésében a magán panaszló az 59. §. szerint kifejezetten csak a felébb vitelt illetőleg lép a közvádló jogaiba. C. 1878. máro. 15-én. 117. sz. Gr. III. 46. Nem minősíttetett fegyelmi vétségnek az, hogy a megkeresett járásbiró a tanút kihallgatta, a nélkül, hogy a tanuballgatás határidejéről a magánfelet értesítette volna, mert a járásbiró ezen intézkedése ellem a perorvoslat a kellő módon ós időben alkalmazható volt, illetőleg alkalmaztatott is. C. 1904. szept. 10. 207/1904. Gr. X. 1088. A vétkesség kérdése minden egyes vádbeli cselekménynél önnállóan és egyedül az abban felmerült tények alapján bírálandó el. C. 1904. ápril. 23. 233/1904. sz. Gr. X. 1089. Habár a fegyelmi panasznak beadhatása ügyvédi képviselethez kötve ninos, de miután esetleg koholt panaszok beadásának meghiúsítása tekintetéből a magánpanaszoskéint fellépő személyazonosságának igazolása nem mellőzhető, magánfél-