Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

174 A birfik és bírósági hivatalnokok felelőssége. állásukból fegyelmi eljárás nélkül is elbocsáthatók. (Közigazgatási biróság 1901. márczius 12-én. 603. sz., lásd közjogi kötet 494. sz. ese­tét.) Gr. III. 29. •Joggyakornok felett a fegyelmi ha­tóságát a törvényszéki elnök gya­korolja, az ügyviteli szabályok 12. §-a alapján kifejtett gyakorlatnál fogva. 1887. ianuár 5. 6816/88. f. ü. Gr. III. 30. Egy és ugyanazon biró nem vehet részt ugyanazon vádlott ellen egy alapból kifolyólag folyamatba vett büntető és fegyelmi ügy elbírálásá­ban s amennyiben részt vesz, ez hivatalból észlelendő semmiséget képez. Budapesti tábla 1888. okt. 19. 625/88. sz. Gr. III. 31. Fegyelmi ügyekben a hatáskört a panaszlottnak a panasznak érdem­leges intézkedés alá vételekor viselt állása szabályozza meg abban az esetben is, ha előbb már az 1871: VIII. t.rcz. 39. §-ában megszabott előkészítő intézkedések voltak fo­lyamatban. C. kisebb fegy. tan. 400/93. sz. Gr. III. 32. Személyi összefüggés esetében a ma­gasabb fokú biró felett fegyelmi joghatósággal biró fegyelmi biróság hatáskörébe tartozik az alantasabb fokú bírák felett is Ítélkezni. C. kisebb fegy. tan. 1893. nov. 14-én. 400/93. sz. Gr. III. 33. Személyi összefüggés esetében, ha a fegyelmi eljárásnak a magasabb fokú biró ellen helye nem találta­tik, az iratok szabályszerű eljárás végett az alantasabb fokú birák fe­lett fegyelmi joghatósággal biró fegyelmi bírósághoz visszakülden­dők. A királyi és országos legfőbb fegvelmi biróság 1894. február 8. 12/94. sz. Gr. III. 34. Oly esetben, anidön ugyanazon fe­<xyelmí panasz összefüggöleg. több, különböző elsőfokú fegyelmi biró­ság illetősége alá tartozó egyén ellen emeltetett, az eljárás vala­mennyi panaszlottra vonatkozólag a magasabb fokú biróság által tel­jesítendő. Curia 1874. július 29. 79. sz. Gr. ín. 35. A legfőbb ítélőszék fegyelmi bírósá­gának illetékességéhez tartozik se­gédszemélyzetének valamely tagja ellen emelt oly panasz feletti bí­ráskodás is, melynek tárgyát az il­letőnek elsőfokú bíróságnál alkal­mazásban léte alatt elkövetett cse­lekmény vagy mulasztás képezi. C. 1881. január 28. 32. sz. Gr. III. 36. Biró vagy bírósági hivatalnok elleni fegyelmi ügyben felmerült illető­ségi összeütközési esetben az 1881: LIX. t.-cz. 7. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók, hanem ily eset­ben az 187l:VIII. t.-cz. 34. §-ában kijelölt másodfokú biróság feleb­bezési uton határoz. Curia 1891. január 27. 12. sz. Ellentétes hatá­rozat 1895. július 20. 359. sz. Gr. III. 37. A járásbíróság vezetőjének utasítását az aljárásbixó feltétlenül követni lévén köteles, a tanúkihallgatást megtagadó laijárásbiró fegyelmileg büntetendő, nem szolgálhatván memtséigül az a körülmény, hogy más dolga volt. C. 258/905. fegy. Gl. XII. 2867. Az ügyésznek tévedése a büntetés el­évülésének kérdésében és ennek folytán az elítélt vádlottnak le­tartóztatása nem tekinthető fe­gyelmi vétségnek. 0. 171/005. fegy. Gl. XII. 2468. Nem fegyelmi vétség, ha a biró a ki­küldetési helyen vasárnapokon nem tartózkodik, de azért a diját e napokra is felszámította; és há dijait a fennálló helytelen gya­korlat szerint magasabb összegben számította fel. O. 1905. nov. 18. fegy. Gl. 2469. Ha a biró a félnek a perállásról nyi­latkozik, ezzel még nem követett el fegyelmi vétséget. C. 1905. dec. 2. 510/905. Gl. XII. 2470. Magán levélben használt sértő ki­fejezés a biró ellen is fegyelmi vétség. C. 202/905. fegy. Gl. XII. 2471. Nem fegyelmi vétség, ha az elitélt tévedésből egy napig tovább tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom