Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A birák és bírósági hivatalnokok felelőssége. 17* egymagában, tekintettel a társadalmi kényszerre és szokásra, botrányos cselekménynek nem tekinthető. Ouria 1903. márczius 7-én. 14/903. sz. Gr. III. 16. A végrehajtó megsürgetésének elmulasztása nem ok arra, hogy a végrehajtó által elsikkasztott összegért az eljárt biró kártérítésre köteleztessék. Curia 388/83. Gr. III. 17. A birósági végrehajtó által elsikkasztott összeg megtérítésére az eljárt biró kötelezendő, ha a biró nem ügyelt fel arra, hogy a letétbe helyezendő összeget a végrehajtó letétbe helyezze. F. u. 4121/86. 1885. április 4. Gr. III. 18. Az a körülmény, hogy a miniszteri tőzsdebiztos a tőzsdebiróság tárgyalásán és a tanácskozás folyamán jelen nem volt, nem tekinthető a tőzsdebirósági tagok terhére eső fegyelmi vétségnek. C. 1902. deczember 6. 190/902. sz. Gr. III. 19. A birósági végrehajtó ellen is alkalmazható túlnyomó enyhitő körülmények fennforgása esetében a feddés büntetése, habár az 1871: LI. t.-cz. 16. §-a a végrehajtatót csakis 100 frtig terjedő birságban mondja fegyelmileg marasztalandónak. Budapesti tábla 1887. szept. 16. 745. sz. Gr. III. 20. Azon eljárás, hogy vádlott a közte és főnöke között keletkezett, valamint a járásbíróságnál létező és a nagy közönség elé nem tartozó viszályokat hírlapi uton a nyilvánosság elé vitte és ez által a hivatali köteles függőség tekinteteit és a bíróság tekintélyét csorbította, a botrányos magaviselet tényálladékát állapítja meg; Curia 1889. május 25. 172/89. sz. Gr. III. 21. Az 1871:VIII. t.-cz. alapján kiszabott büntetésnek súlyosító körülményt képező jellege sohasem évül el. Budapesti tábla 725/87., 1919/89. sz. Gr. III. 22. A fegyelmi büntetések az 1871 :VIII. t.-cz. 24. §-ában meghatározott elévülési időn tul alkalmasak ugyan arra, hogy a büntetlen előéletnek, mint enyhitő körülménynek, figyelembe vételét kizárják, de súlyosbító körülményt nem képeznek. C. 1888. szept. 22. 457/88. Gr. HE. 23. A bíró, illetőleg ügyész 65. életévének betöltése előtt csak abban az. esetben helyezhető nyugalomba, ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelességei teljesítésére végiképpen képtelenné vált,, miből folyik, hogy az illető ezen az alapon időlegesen nem nyugdíjazható. Budapesti tábla 1884. nov. 4-én. 870. sz. Gr. HE. 24. Birósági hivatalnok ellen ezen állásában elkövetett hivatali mulasztásokért a fegyelmi eljárás lefolytatására azon fegyelmi bíróság illetékes, melynek hatósága alá tartozott az illető hivatalnok, midőn a mulasztást elkövette s ezen fegyelmi bíróság illetősége az által,, hogy az illető hivatalnok időközben más bíróság hatóságának területére áthelyeztetett, meg nem szűnik. C. 1883. decz. 12. 425. sz. Gr. HE. 25. Az 1871:VIII. t.-cz. 32. §-a szerint az elsőfokú bíróságok itélőbirói, annak a kir. ítélőtáblának fegyelmi bírósága alá vannak rendelve, melynek területén hivatali székhelyük van, akkor is, ha az illető panaszlott időközben székhelyt változtatván, más kir. tábla területén elkö. vetett fegyelmi vétség miatt panaszoltatik. Curia 1891. október 31-én. 337. sz. Gr. Hl. 26. A már folyamatba tett fegyelmi ügyben az időközben székhelyt változtatott bíró vagy birósági hivatal- . nok felett azon bíróság illetékes eljárni, mely bíróság, bár területéről az illető más bíróság területére ment át, a fegyelmi eljárást megindította. Curia 1895. február 23, 66. sz. Gr. Hl. 27. Váltó-jegyző (gyakorló-ügyvéd) ellen a kir. bíróságok fegyelmi joghatóságot nem gyakorolhatnak, hanem csakis a felhatalmazást vonhatják el. Budapesti tábla 466/88. sz. Gr Hl. 28. A bírósági joggyakornokok, mint a gyakornokok általában, hivatali