Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
Örökösödési eljárás. lezö jogait már csakis a törvény rendes utján, de mern az örökösödési eljáirás sonán érvényesítheti, 'hogy pedig a hitelezőnek csakis a törvény rendes utjia maradhat fenn igénye érvényesítésére, kitűnik ama törvény 73. §-a rendelkezéséből, mely még azon örököstársat is, ki valamely vagyontárgynak vagy követelésnek a hagyaték kiegészítő részét vitatja, az azt el nem ismerő örököstársaival szemben ama igényének csakis a törvény rendes utjáni érvényesítését hagyja fenn. B. 1898. január 18. )013. sz. Gl. VII. 131. Az 1894:XVI. t.-cz. 55. és 95. §-ai Értelmében a hagyatékhoz tartozó vagyonnak a terhek és hagyományosok kifizetése szempontjából való értékesítése vagy az értékpapiroknak beváltása iránt az öszszes érdekeltek meghallgatandók. B. 1898. okt. 5. 5541. sz. Gl. VII. 132. Az 1894:XVI. t.-czikk 5. és 66. §-ainak egybevetéséből nyilván kitűnik, hogy az örökség átruházása, vagy lemondás esetén az örökség megszerzése, vagy a lemondás okirattal bizonyítandó és a 85. §. utolsó bekezdése a perre utasítást szabályozván, kétségtelen, hogy a nerre utasítás arra az esetre szól, ha az örökség megszerzőnek okirata van és éppen azért, ha az átruházást közjegyzői vagy hitelesített magánokirattal igazolja, az átruházó, ellen esetben az örökség megszerzője utasítandó perre. B. 1898. okt, 14. 3644. sz. Gl. VII. 133. Az 1894:XVI. t.-cz. 7. §-a szerint az örökösödési eljárásra az a kir. járásbíróság illetékes, melynek területén az örökhagyónak utolsó rendes lakhelye volt. Amennyiben előzőleg kapcsolatos hagyaték letárgyalásának szüksége merülne fel, az a körülmény a kir. járásbiróság illetékességén az idézett törvénycikk 69. §-a értelmében mit sem változtat, ha csak az illető örökösök a most idézett szakasz értelmében a hagyatéki tárgyalások egyesítését nem kérik. C. 1899. január 13. 7066. sz. Gl. VII. 134. L. még a 6165/901. sz. határozatot a 7. §-nál. A közszerzeményi jog érvényesítése az 1894 :XVI. t.-cz.-kel szabályozott eljárás és a 84. §-án alapuló perreutasitás keretén kívül, külön perrel eszközlendő. Az idézett t.-cz. 70. §-a sem alkalmazható a közszerzeményi igény érvényesítésére, amennyiben ez a szakasz a 67. és 69. §-okkal összefüggésben lévén magyarázandó, az örökhagyó nevén álló oly ingatlanokról intézkedik, melyeket még az örökhagyó elidegenített. C. 1904. május 13. 2288. sz. Gl. VII. 135. és 136. Az osztályegyezség érvényéhez nem kívántatik meg, hogy az írásba, illetőleg - hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalltassék. Curia 1904. április 19. I. G. 700/903. p. sz. Gr. X. 1081. A végrendelet hátrahagyása nélkül elhunyt alsóbb rendű róm. kath. papok után a szerzeményi hagyaték egyharmad részére való öröklésre hivatott községbeli róm. kath. szegények képviseletére nem az illető község mindenkori bírája, hanem rendszerint és abban az esetben, midőn a szerzeményi hagyatéknak egyharmad része az 1000 K-t meghaladja, feltétlenül a közalapítványi kir. ügyigazgatóság van hivatva. Curia 1905. május 9. 3408/905. sz. Gl. XII. 1524. A hagyatéki tárgyaláson részt nem vett hagyományost az ott létrejött s a végrendelettel ellentétes megállapodás s az ennek alapján hozott hagyatékadó végzés nem köti. Curia 1905. február 12. G. 518/904. sz. Gl. XII. 1525. Az a körülmény, hogy a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvet nem biró, hanem csak a bírósági aljegyző vette fel, nem bir döntő befolyással, ha a bíróság azt a jegyzőkönyvet elfogadva, meghozta az átruházási végzést, mely ellen nem szólalt fel egyik érdekelt fél sem.