Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Örökösödési eljárás. 163 Ouria 1905. szept. 27. 326/904. Gl. XII. 1526. Az osztályegyezség, habár csupán a leltározott ingókról tartalmaz is kifejezett rendelkezést, kiterjed a hagyatéki összes ingókra. 1905. szept. 7. 6056/904. Gl. XII. 1527; Megállapittatott, hogy a hagyatéki tárgyalást nem az azzal megbízott kir. közjegyző tartotta meg, hanem ennek arra nem hivatott Írnoka, ennélfogva a tárgyalás semmisnek és az ott az osztályegyezségre nézve tett nyilatkozatok érvényteleneknek mondattak ki. C. 1902. decz. 3. 714/902. sz. Gr. III. 21. Gl. VII. 130. Az 1894:XVII. t.-cz. 55. és 95. §§-ai értelmében a hagyatékhoz tartozó vagyonnak a terhek és hagyományosok kifizetése szempontjából való értékesítése vagy az értékpapíroknak beváltása iránt az összes érdekeltek meghal] gatandók. Budapesti tábla 1898. október 5. 5541. Gr. III. 22. Gl. VII. 132. A nem öröklésre, hanem osztályos egyezségre alapitott igény nem lehet akadálya a hagyatéki vagyon átadásának. 0. 1900. márczius 22. 862. sz. Gr. III. 23. Az örökhagyó birtokában talált betéti könyvecskére, formált tulajdoni igény inem lehet alapja perre utasításnak, ia miért is a hagyaték annak daczára átadandó. C. 1902. ápr. 30. 2220. sz. Gr. III. 24. A hagyatéki értékek átadása külföldi örökössel szemben függővé tehető :az örökösödési illeték befizetésétől. C. 1900. márcz. 23. 366. sz. Gr. III. 25. Gl. VII. 124. A hagyaték bírósága nem jogosult határozni abban a kérdésben, hogy az örökösök közt létrejött egyezségben az örökösök egyikének az örökrészébe tett beszámítás, a beszámítást tűrő örökös hitelezőinek az ő örökségi jutalékaira szerzett zálogjogát mennyiben érintheti. 0. 1903. jura. 4. 3914/903. Gr. III. 26. Aki a leltározott tárgyakra tulajdoni igényt formál, ezen az alapon nem bír felebbviteli jogosultsággal a hagyatékátadó végzés ellen. Ouria 1900. május 10. 1791. Gr. III. 27. Általános örökös lévén a végrendeletben rendelve, mindazok, kik rajta kivül a végrendelettel akármiben részesittettek, hagyományosoknak tekintendők. Ha a hagyomány kiszolgáltatása megtagadtatik, azt per utján csakis a hagyományos _ követelheti. Ebben ia perben kell a hagyomány tárgyának jogi természetére és terjedelmére vonatkozó vitás kérdéseket elbírálni és eldönteni. O. 1899. jun. 27. 2595/99. sz. Gr. III. 28. Az utóöröklési és utóhagyományi jog telekkönyvi feljegyzésének törlését és az e "tárgybeli biztosíték feloldását az örökös kérelmére a hagyatéki bírósági az 1894 :XVI. t.-cz. 79. §-a szerint abban az esetben rendelheti el, ha az utóöröklési vagy utóhagyományi jognak megszűnése közokirattal kétségtelenül bizonyittatik. C. 1901. szept. 12. 4807. sz. Gr. III. 29. A közszerzeményi jog a családi va- gyonjog körébe tartozik és mint ilyen nem öröklési, hanem kötelmi jog természetű lévén, érvényesítése az 1894. évi XVI. t.-czikkel szabályozott eljárás és a 84. §-án alapuló perreutasitás keretén kivül, külön perrel eszközlendő. Az idézett t.-cz. 70. §-a sem alkalmazható a közszerzeményi igény érvényesítésére, amennyiben ez a szakasz a 67—69. §§-okfcal összefüggésben lévén magyarázandó, az örökhagyó nevén álló oly ingatlanokról intézkedik, melyeket még az örökhagyó elidegenített C. 1904. május 13. 2288. Gl. VII. 137. Az 1881:60. t.-cz. 138. §. és az 1894: 16. t.-cz. 3. §. 3. pontja értelmében a hitelezőnek jogában áll a hagyaték lejáratását a bíróságnál kérni, de a hitelező az örökösök közötti osztály módozataira gátló vagy szabályozó befolyást nem gyakorolhat. Ko. 1897. decz. 20. 6649. sz. Gl. VII. 139. Oly esetben, midőn a kötelesrészre szorított fél maga adja beleegyezését abba, hogy a kötelesrésznek is tárgyául szolgáló ingatlanokra tüll