Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

158 Örökösödéi ban áll a hagyaték letárgyalását a bíróságnál kérni, de az örökösök közötti osztály módozataira gátló vagy szabályozó befolyást nem gakorolhat. B. 1897. dec. 29. 6649. sz. Gl. VII. 112. Az oly 'hitelező, kinek joga nem a 3. §. 3. pontján alapul, a hagyatéki eljárásban részt nem vehet. B. 1899 akt. 4. 5312. sz. Gl. VII. 113. Az, akire .az örökös örökségét átruházta, .amennyiben az átruházást közokiratilag bizony itj a, ugyanazon jogokat gyakorolhatja az örökösödési eljárás során, amely jogok az örököst megilletik.* 0. 1899. máj. 31. 2523. sz. Gl. VII. 113. Az 1894:XVI. t.-cz. í>. és 66. §-ainak egybevetéséből nyilván kitűnik, hogy az örökség átruházása vagy lemondás esetén az örökség megszerzése vagy a lemondás okirattal bizonyítandó. C. 1908. okt. 14. 3644. sz. Gl. VII. 115. ' Az 1894:XVI. t.-cz. magában foglalja az örökösödési eljárás szabályait, amelyek az ország azon jogterületein is érvényben vannak, amelyeken még az osztrák polg. tkv. hatályban van; s minthogy az idézett törvénycikk sem a hitelezőknek az adóssági állapot kinyomozása céljából való hirdetményi felhívását az örökösödési eljárásban nem ismeri, sem pedig az osztr. polg. tkv. 813. §-át és azzal egybefüggő 814. és 815. §-át érvényben fenn nem tartotta, ennélfogva az osztr. polg. törvénykönyvnek most idézett szakaszai az 1894 :XVI. t.-cz. által hatályon kívül helyeztettnek tekintendők. 0. 1904. jun. 23. I. G. 77/1904. sz. Gr. X, 1079. Ha az örökösök elismerik, hogy egyenlő részben hivatvák örökölni, s csak a hagyaték állagának kiegészítése és az vitás, hogy egymásnak előre kapott értékek alapján tartoznak-e, és minő megtérítéssel, e vitás kérdések a hagyaték átadását nem akadályozzák s az örökösök e kérdések meg>si eljárás. oldása tekintetében egymás ellen perre utasitandók. C. 1904. máj. 15. 2288. sz. Gr. X. 1080. Az 1904 :XVI. t.-cz. hatálybalépte előtt megindított hagyatéki ügyben, ha az örökösök egy részének örökösi nyilatkozata az 1894:XVI. t.-cz. hatálybaiépte előtt még beszerezve és a hagyaték egy része (házközösségi jutalék) tárgyalva nem volt, az 1894:XVI. t.-cz. szabályai lévén alkalmazandók, a további eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. Kir. minisztérium 1902. máj. 7. 14.038/902. I. M. sz. Gr. III. 6. Az 1894:XVI. t.-cz. hatálybaléptének napja előtt indított, de csak e nap után letárgyalt hagyatéki ügyben a további eljárás a birőság hatáskörébe tartozik. Kir. minisztérium 1901. febr. 28. 7555/1901. I. M. sz. Gr. III. 7. Az 1894: XVI. t.-cz. hatálybalépte előtt megindított hagyatéki ügyben, ha több örökös örökösödési nyilatkozata csak e törvénycikk hatálybalépte után vétetett ki. bírói hatáskörbe tartozik az eljárás. Kir. minisztérium 1899. nov. 8. • 65.410/1899. I. M. sz. Gr. III. 8. Ingó hagyaték hátrahagyásával Magyarországban meghalt bizonytalan honosságú egyén hagyatéki ügyében birói útra tartozik az eljárás. Az 1894 :X VI. t.-cz. hatálybalépte előtt felmerült ügyben a törvénycikk alkalmazása. Kir. miniszt. 1897. jul. 8. 36.702/97. I. M. sz. Gr. III. 9. Hagyatéki ügyben felmerült kir. közjegyzői dijak megállapítása tárgyábaini, ha a tárgyalás az 1894. XVI. t.-cz. hatálybalépte előtt befejezve nem volt, az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. Kir. minisztérium 1897. április 23-án. 22.101/97. sz. Gr. III. 10. A hagyatéki eljárás folyamán eladott hagyatéki ingatlan vételárának a vevőtől behajtása és a vevő megszámoltatása, ha az örökösök kö-