Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

152 Végrehajtási eljárás 244—245. §§. Belügyminisztérium 1905. április 28. 24,407. III. a. Gl. XII. 1666. Zárlat és biztosítási végrehajtás egy kérvényben nem kérhető. C. 1905. X. 12. 8335. Gl. XII. 1667. Az ideiglenes perrendtartás 432. §-a értelmében u. i. a végrehajtási eljárás során csak a bíróilag kirendelt zárgondnok szorítható számadás előterjesztésiére. C. 1905. II. 10. 9581. Gl. XII. 1668. 244. §. A végrehajtási törvény 236., illetve 244. §-a szerint ,a kártérítési per indítására szolgáló három havi határidő a zárlat igazolása iránt lefolyt perben hozott felmentő Ítéletnek vagy a zárlat feloldását rendelő végzésnek jogerőre emelkedésiétől számitandó három hónap allatt indítandó meg. C. 1899. dec. 5. I. G. 465/99. sz. Gr. ül. 749. Gl. VII. 825. 245. §. Az 1881 :LX. t.-ez. 245. §-a utolsó bekezdésének ama rendelkezéséből, hogy a zárgondnok jogai és kötelezettségei ia meghatalmazottéval azonosak, nyilvánvaló, hogy a zárgondnok annak a meghatalmazottjaként tekintendő, akinek kérelmére és érdekében kirendelve lett. Budapesti tábla 1899 április 13-án I. G. 11/1899. sz. Gr. III. 750. Gl. VTI. 833. Ellenkező: A végrehajtási eljárásban alkalmazott zárgondnok nem tartható a végrelhlajtató meghatalmazottjának és hogy ehhez képest a, zárgondnok mulasztásáért a végrehajtató csupán azért, mert végrehajtást kért és foganatosíttatott, felelősséggel nem tartozik. Pécsi tábla 1900. április 9-én G. 22. sz. Gr.. III. 751. Gl. VII. 832. A zárlatot kérő és zárlatot szenvedő, élükön a zárlatot elrendelő bírósággal, együttesen tekintendők a zárgoindnok meghatalmazójának. C. 1902 márcz. 5. 7346/901. sz. Gr. III. 752. Gl. VII. 834. Zárgondnok hatásköre kártéritésd per inditásána nem terjed ki. T. 1900. június 26. G. 46/900. sz. Gr. III. 753. A zárgondnok, ki mint vagyonkezelő, más utasítás hiányában jogosítva van ugyan minden oly ügyletre, mely a gazdaság rendes vezetésével jár s így a terményeknek biztosítására is; a zárgondnoknak az 1881 :LX. t.-ez. 245. §-a szerint korlátolt vagy korlátolható képviseleti joga azonban, külön felhatalmazási nélkül, vélt nyilatkozatnak a képviselt nevében való kiállítására nem terjed ki. Szegedi törvényszék. Curia: 1902. február 15-én. 1010. sz. Gr. III. 754. Gl. VII. 826. Zárgondnok jogköre. C. 1903. máj. 13. G. 13. Gl. VII. 827. 828. A zárgondnok, mint ilyen, a bíróság által reáruházott tisztéből kifolyóan nemcsak jogosítva, de kötelezve is van a zár alá vett javakat azoknak minden háborjtói ellen külön felhatalmazás nélkül per utján is megvédeni s így a jogtalanul elvett termés megtérítése iránt külön bírói felhatalmazás nélkül pert indíthatott. 1901. május 30. *G. 52. sz. Gl. VII. 829. A végrehajtási törvény 75. és 245. §-ai szerint a zárt gondnok a nyert utasítást követni tartozik ugyan, •azonban a jelen esetben aztj hogy az alperes, mint zárgondnok, utasítást nyert volna ,a búzatermés biztosítására, a végrehajtási iratokból megállapítani nem lehet. Ezen tényállás szerint pedig az alperes, mint zárgondnok a búzatermés biztosítás ára utasítva nem lévén, erre irányuló külön utasítás nélkül a biztosítás megtételére kötelezve nem volt. Abból, hogy az alperes a biztosítást megkísérelte, de ez nem sikerült, az alperest felelőssé tenni azért nem lehet, mert ez nem volt kötelessége, következőleg a biztosítást nem sikerültét nem tartozott bejelenteni; és mert a felperes, mint a búzatermés tulajdonosa, jogosítva volt gondos-