Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 241—243. §§. 151 mai való elvételét kérlmezi, a zár­lat foganatosítására illetékes bí­róság elé tartozik. 0. 1883. nov. 21. 7190. sz. Gl. VII. 821. 241. §. Az 1881:LX. t.-cz. 241. §-ának ren­delkezéséből önként folyik, hogy oly harmadik személy, aki a zár alá vett ingóságokra a zárlat fo­ganatosításának időpontját meg­előzően keletkezett jogviszonyból tulajdoni joggal vél bírni, ebbeli jogát a birtokos és a zároltató el­len inditandó tulajdoni keresettel érvényesítheti. Curia 1901. ápr. 12. G. 103. sz. Gr. III. 745. Az 1881 :LX. törvényczikknek a zár­latot tárgyazó fedezete igényke­resetek iránt rendelkezést nem tartalmazván, 'zárlat esetében a 92. §-ban meghatározott igényke­resetnek helye nem lehet. Curia 1893. szeptember 14. 7715/93. sz. Gr. III. 746. A zárlat megszüntetésére irányuló kereset elbírálására a végrehajtást foganatosító bitóság az illetékes. C. 1902. decz. 4. I. G. 344/902. Gr. III. 747. Hagyatéki zárlat utján összeirt in­gókra nézve harmadik személy tu­lajdonjogát az 1881 :LX. t.-cz. 216. §-ának hasonszerüségénél fogva per utjain érvényesítheti. C. 1901. január 26. 27/901. sz. Gr. III. 748. 242. §. Az 1881 :LX. t.-cz. 242. §-ának ren­delkezéséből önként folyik, hogy oly harmadik személy, aki a zár alá vett ingóságokra a zárlat fo­ganatosításának időpontját meg­előzően keletkezett jogviszonyból tulajdoni keresettel érvényesít­heti; minthogy pedig felperesek ugy a zárlatot szenvedőt, mint a zároltatót szabályszerűen perbe idézvén, nem forog fenn jogi akadály arra nézve, hogy a perbe vitt jog felett érdemleges határo­zat hozassék. C. 1901. ápr. 12. I. G 103. 01. VII. 822. Ellenkező: Zárlati ingókra nem igény, hanem tulajdoni kereset inditandó. B. 1888. ápr. 19. 13.590. Gl. VII. 823. Abból, hogy a végrehajtási törvény nem tartalmaz olyan rendelke­zést, melynél fogva akár a zárla­tot kérő, akár a zárlatot szenvedő az általuk javaslatba hozott zár­gondnok tényeiért felelősséggel tartoznának, következik, hogy a zárlatot kérők abbeli nyilatko­zata, hogy az általuk ajánlott zárgondnokért a felelősséget szük­ség esetében elvállaják, csupán a zárlatot szenvedők által a javas­latba hozott zárgondnok szemé­lyisége és vagyoni biztonsága czéljából tették meg. A zárlatot kérők ezen nyilatkozata egyetem­leges kötelezettségüket állapítja meg, de kötelezettségük nem ter­jed ki a zárgondnoki számadások észrevételezése körül felmerült költségekre, hanem csak a zár­gondnoki hiányokra. O. 1905. IX. 26. 7007/905. Gl. XII. 1664. A zárgondnok jogköre nem terjed ki arra, hogy a hitelezők egyiké­nek érdekében bármelyik más fog­laltató hitelező ellen igénykereset­tel felléphessen. Curia 1905. nov. 17. I. G. 251/905. Gl. XII. 1665. 243. §. Az elsöbiróságnak ama végzése el­len, melylyel a zárlat az 1881: LX. t.-cz. 237. §-a a), d) és e) pontjai alapján a 239. §. szerint az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen rendeltetik el és a felek meghallgatására egyidejűleg ha­tárnap tűzetik ki, az a fél, aki ellen a zárlat elrendeltetett, nem élhet külön felfolyamodással. C. IV. p. dönt. Gl. VII. 824. A bírósági végrehajtó által a záa* alá vett ingatlanba bevezetett zár­gondnok az ingatlan termésének megvédése végett csendőri karha­talom kirendelése végett a csend­őrséghez közvetlenül fordulhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom