Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

138 Végrehajtási eljárás 211—212. §§. vagy egyéb helyiség, melynek terjedelmét a végrehajtást foganatosító bíróság határozza meg. Bpesti T. 1905. ni. 28. teljes ülésben. Gl. Xn. 1660. Olyen esetben, midőn a telekkönyvi hatóság az ingatlan haszonélvezetére rendelte el a végrehajtást és a jelzálogi hitelezőik a zárgondnok kezelése alatt befolyó jövedelmeket az árverés alatt álló ingatlanok vételárához kérték csatoltatni, a zárgondnok által előállított borok helyébe lépő árverési vételár annak következtében, hogy más hitelezők a borokat mint ingókat foglalták le, nem szűnt meg a zárlat alatti olyan jövedelem lenni, amelynek az 1881 :LX. t.-cz. 211. és illetőleg 212. §. értelmében a hitelezők közt felosztására, vagyis a kielégítési sorrend megállapítására, ugy a zárgondnok számadásának megvizsgálására s a zárgondnoki dijak és kiadások megállapítására nem a foglalásnál eljárt, kir. járásbíróság, hanem egyedül a telekkönyvi hatóság mint ügybíróság bír hatáskörrel. C. 1907. márcz. 18. I. G. 33. Gl. XIV. 1262. 212. §. Ha az ingatlan haszonélvezetére a végrehajtást vezető hitelező előtt más is zálogjogot szerzett, a letéti összeg felosztása végett sorrendi tárgyalást kell tartani. C. 1901. jun.'7-én 2794. sz. a. Gr. III. 692. Gl. VII. 751. A lefoglalt függő termés jövedelmének, ha az az ingatlan elárverezése folytán bejött vételár felosztása idejében még kiadva nincs, az ingatlan vételárához csatolását — a mennyiben az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a béröszszeg esedékességének napjától számított egy év alatt elárvereztetik — a jogosult hitelezők azon esetben is kérhetik, ha a foglalás idejében annak bírói letétben tartása iránt kérvényeket az illetékes telekkönyvi hatósághoz be nem adták, de erre nézve jogosult hitelezőnek csak az tekinthető, akinek javára a függő termes beszedése vagy a bérösszeg esedékessége előtt az ingatlanra a végrehajtási zálogjog bekebeleztetett, vagy a végrehajtási jog feljegyeztetett. Marosvásárhelyi T. 4. határozat, I. kötet, 252. l. Gr. III. 693. Az 1881: LX. t.-cz. 212. §-ának az a rendelkezése, hogy ha az ingatlan egy év alatt el nem árvereztetik, a letétbe helyezett bérösszeg ama hitelező követelésének kielégítésére fordítandó, aki a végrehajtást a haszonélvezetre vezette, csak az az esetre áll, ha a haszonélvezetre megelőzőleg más hitelező zálogjogot nem szerzett, ellenesetben a 210. §. második bekezdésének intézkedései alkalmazandók. Az 1% fővárosi átiratási dij az ingatlan vagyonátruházás után járó kincstári illeték pótlékának jellegével bír, az ingatlant közvetlenül terheli s az 1881 :LX. t.-cz. 189. §. h) pontja értelmében törvényes elsőséggel biró illeték fogalma alá esik. Az 1881: XXXIV. t.-cz. 39. §-ának az a rendelkezése, hogy a törvényes elsőség a kincstár választása szerint csak egy illetékre vehető igénybe, feltétlenül, tehát az esetre is áll, ha a bőrjövedelem külön felosztás alá került és az 1883: XLIV. t.-cz. 88. §-ának h) pontja csak oly magyarázatot enged meg, hogy a kincstár választási joga, ha a bérjövedelem külön osztatik fel, már a végrehajtás ezen szakában megadatott s a törvényes elsőség már a végrehajtás ezen szakára femtartatott; ezen választás tehát kihat a végrehajtási eljárás további folyamára s nevezetesen az árverési vételárra is. Bpesti T. 1903. jan. 9. 6734/1902. sz. a. Gr. II. 694. A csődnyltást megelőzően jogot szerzett jelzálogos hitelezőnek külön kielégítéshez joga lévén, jogosítva van a kérdéses ingatlanra zárlatot vezetni, de ennek daczára az ingatlant a tömeggondnok kezelése alól elvonni és más zárgondnok kezelése alá helyezni nem lehet. B. 1902.