Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 208—211. §§. 137 het olykép korlátozni, hogy a laká­soknak kiadását és a házmesterek fölötti rendelkezést engedje át a végrehajtást szenvedettnek, hogy a javításokat ezzel egyetértőleg vé­geztesse és a számadásokat ezzel is láttamoztassa. Budapesti tábla 1904. ott. 5. 3701/1904. P. sz. Gr. X. 1022. A birói foglalás alá vett haszonbér­leti összegbe be nem számithatók azok a követelések, még fennállá­suk 'bizonyítása esetén sem, ame­lyek a bérleti viszonynak a fogla­lás után történt megszűnéséből erednek, ellenben a beszámítás tárgyát képezheti a haszonbérlőnek a haszonbér lejártakor már esedé­kessé vált mindama követelése,, ami a haszonbér-követeléssel össze­függésben áll. C. 1904. decz. 21. G. 385. Gr. X. 1023. A másodbiróság zárlat foganatosí­tása tárgyában s éltként oly kér­désben határozván, melyet a vég­rehajtási törvény rendelkezései ér­telmében végérvényesen dönt el; a m. kir. Curia 6. p. számú dönt­vénye szerint ilyen esetben a má­sodbiróságnak bírságolást tartal­mazó rendelkezése ellen sincs to­vábbi felfolyamodásnak helye. C. 1904. jun. 7. 288/1904. p. Gr. X. 1024. Ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében, midőn az in­gatlan a függő termés beszedésié­nek vag ya bérösszeg esedékességié­nek: napjától Bz'ámiitott egy év alatt el nem árvereztetik, és több oly hitelező van, aki a haszonélve­zetre zálog- vagy végrehajtási zá­logjogot szerzett, a zárlati kezelés utján bevett és bírói letétbe helye­zett jövedelem felosztása az 1881. évi LX. t.-cz. 210. §-ániak második bekezdése értelimében eszközlendő. C. 1904. Xn. 23. teljes ülésében. Gl. Xn. 1659. A zárgondnok a végrehajtás alá vont ingatlan bérének a bérlőtől való behajtása körül nem jog­utóda a végrehajtást szenvedő bérbeadónak, hanem annak a hi­telezőnek jogszerű érdekeit, kép­viseli, aki az ingatlannak végre­hajtás alá vont hasznaiból kielé­gítést követelni jogosult. C 1904. ápr. 21. G. 725/903. Gr. X. 1025. A lakhatás személyes természetű és másra át nem ruházható szolgalmi jog lévén, arra a végrehajtás el nem rendelhető, illetőleg az el­rendelt végrehajtás és zár alá vé­tel nem foganatosíthat. C. 1904. jul. 18. 5674/904. P. Gr. X. 1026. 209. §. Elsőbbség az ingatlantól elválasztott termés lefoglalása esetén. ~N. 5. sz. határozat. Gl. VII. 753. 210—211. §§. Ha az ingatlanra a végrehajtási zálog­jog be van kebelezve s az ingatlan egy része uj tulajdonosra száll: ez utóbbi ellen a haszonvételre inté­zett folytatólagos végrehajtásnak helye nincs. B. 11.430/87. Gr, ÜL 689. Ha a zálogjog végrehajtható közok­irat alapján kebelezhetett be vagy a végrehajtási zálogjog is már be­fcebeleztetett, a tulajdonjognak harmadik személy javára történt bejegyzése nemcsak az ingatlan ál­lagának, hanem haszonélvezetiének végrehajtás alá vonását sem gá­tolja. C. 1894. jun. 22. 6022/93. I. sz. a. Gr. III. 690. Ingatlan haszonélvezetének zár alá vétele esetén a végrehajtató nem követelheti a bérlőnek a bérletből Való kimozditását. Kir. jbság 1902. jul. 25. 3965. Gr. III. 691. Abban az esetben, ha a kielégítési végrehajtás a végrehajtást szen­vedő tulajdonát képező ingatlan haszonélvezetire vezettetik, a ha­szonélvezet zár alá vételekor a vég­rehajtást szenvedő által használt helyiség csak azzal a korlátozással vehető zár alá, hogy a végrehajtási zár tartama alatt a végrehajtást szenvedő rendelkezésére hagyandó a neki magának és családja vele közös háztartásban élő tagjainak nélkülözhetetlenül szükséges lakás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom