Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
120 Végrehajtási eljárás 182—185. §§. nem. C. 1905. ápr. 19. G. 715/904. Gl. XII. 1647. Az 1881 :LX. t.-cz. 182. §-a szerint abban az esetben, ha az elárverezett ingatlan haszonbérbe van adva, a lakásbérlők a használati jogot, ha csak az árverési feltételekben más nem foglaltatik, a helyi szokásnak megfelelő, ilyennék nem létében három hónapi felmondásra átbocsátani tartoznak s az árverési vevőt csupán az a bérösszeg illeti, mely az árverés után esedékes, ilyennek pedig, miután a bérleti idő negyedévenkénti szakok szerint és nem napokra számíttatik, a negyedév első napján már esedékes volt negyedévi bérrészlet nem tekinthető, mert az ingatlan ennek a részletnek esedékessége után a bérnegyed második napján árvereztetett el. C 1905. április 19. G. 715/904. Gl. XII. 1648. A mezőgazdasági birtokon épitett magtárak és csűr még akkor is, ha ezek csak a földön fekvő gerenda alapzattal birnak, a mezőgazdasági birtok tartozékai. C. 1905. okt. 4. G. 144. Gl. XII. 1649. A végrehajtási törvény 185. és 186. szakaszai értelmében a visszárverés elrendelésének ténye az alapárverést nem hatálytalanitja ugyan, azonban a 185. §. utolsó bekezdése szerint az alapárverési vevőnek csakis a visszár verés megtartásáig van joga a vételár befizetése iránt fennálló kötelezettségét teljesíteni, mely esetben az ujabb árverés felfüggesztendő. A foganatosított visszárverés azonban az alapárverést megszünteti és igy az által az alapárverési vevőnek is a 185. §. végbekezdése értelmében már végleg megszűnt a vételár befizetése iránt addig fennállott kötelezettség teljesítése iránti joga és az alapárverésből kifolyólag a volt vevőre nézve már csakis a 186. §-ban meghatározott esetleges vételárkülönbözet iránti kötelezettsége marad fenn. C. 1905. márcz. 31. 2033. Gl. XII. 1650. Az 1881: LX. t.-cz. rendelkezésénél fogva a jogerőre emelkedett árverés megsemmisítésének még per utján sincs helye. C. 1895. okt. 29. 3636/95. Gr. III. 589. 184. §. A maradványföld váltságösszegének ugy fennálló hátralékai, mint jövőben esedékes részletei telekkönyvi bejegyzés nélkül is terhelik a megváltott fö'ld azon birtokosát, ki a váltságtőke megállapítása után adásvétel utján magánkézből szerezte meg a birtokot. Jogelőde ellen azonban ő a hátralékok iránt visszkeresettel bír, amennyiben azt ellenkező kikötés meg nem szüntette. De a megváltott ingatlan bírói árverési vevőjét a váltságösszegnek csak az árverés napja után esedékes részletei terhelik; azon hátralékos részletekért pedig, melyek az árverés napja előtt jártak le, ő nem felelős, ha csak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak. C. 1. t. ü. I. k. 4. 1. Gr. III. 590. Gl. VII. 666. 185. §. Ha az árverési vevő késedelmesen, de a mulasztása folytán beadott ujabb árverési kérelem elintézése előtt tesz eleget az árverési feltételeknek, akkor az ujabb árverés nem rendelendő ugyan el, de a kérelem költségei az árverési vevő terhére meeállapitandók. B. 1901. nov. 21. 8455. Gr. III. 591. Gl. VII. 668. Az érdekeltek maguk tartoznak figyelemmel kisérni, hogy az árverési vevőnek fizetési kötelezettsége beállott-e. T. 3627/901. Gr. III. 592. Az árverési vevő önmaga ellen ujabb árverést nem kérhet. M. 1902. máj. 26. 1509. Gr. III. 593. Gl. VII. 667. Oly esetben, midőn az 1881: LX.