Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 1(38—170. §§. 115 tására, éppen ugy mint az igényperére, a dologjogában sértett bármely harmadik személy jogosult, a nélkül, hogy az ebben a perben hozott Ítélet a végrehajtató és a végrehajtásit szenvedő közt fennálló ama jogviszonyt érintené, ameiyen a végrehajtás elrendelése alapul. De éppen ezért az 1881 :LX. t.-cz. 168. §-ának alapján inditott perben ,a bizonyitás nem terjedhet tovább mint addig, hogy az a hax-. madik személy, akit a végrehajtató által szerzett végrehajtási zálogjog korábban szerzett dologjogában megsért, a végrehajtató eme jogsértő tényét bizonyítsa. Jogt. mag. II. 35. Az 1893:XVIII. it.-cz. 229. §-a szerint e törvény rendelkezései a végrehajtási eljárás folyamán felmerülő perek közül csak azokra a perekre alkalmazandók, melyekre nézve az 1881 :LX. t.-cz. sommás perbeli eljárást rendel. C. 1898. szept. 20. 3952. sz. Gr. III. 555. Az ingatlannak tényleges, bár nem telekkönyvi tulaj donosia is indít- I hat végrehajtás megszüntetési keresetet, ha az ingatlant vagy annak egy részét a végrehajtási eljárás folyamatba tétele előtt vette meg. Pécsi tábla. G. III. 556. 169. §. A telekkönyvi hatóság, mint végrehajtást vezető bíróság hivatalból is megsemmisítheti az olyan árverést, melyen a végrehajtást szenvedő, ha ez a végrehajtatónak személyesen kötelezett adósa, árverelőként •— s az általa tett legmagasabb igéret nyomán — vevőként szerepelt. B. 1887. ápr. 28. 45.307. sz. Gr. III. 557. Gl. VII. 640. Aki az árverés következtében elesnék a lefoglalt dologhoz őt megillető valamely jogától, jogosítva van a hitelezőt követelésére nézve kielégíteni B. 1902. okt. 1. 5822. sz. Gr. IÍI.558. Az 1881 :LX. t.-cz. 169. §-ában foglalt az a tilalom, hogy a végrehajtást szenvedő az árverésen mint 1 árverelő részt nem vehet, nem terjed ki a végrehajtást szenvedőre abban az esetben, ha ellene nem saját adóssága, hanem mint az elhalt adós örököse ellen vezettetik a végrehajtás. Szegedi ítélőtábla 5. határozat, I. kötet, 280. 1. Gr. III. 559. GH. VII. 641. A végrehajtási törvény 105. §-a az ingatlanoknál nem alkalmazandó. D. 1906. márezius 20. 991. sz. Gl. XIII. 1092. A végrehaj tatónak személyesem kötelezett adósaként jelentkező végrehajtást szenvedettnek árverelőként és árverési vevőként szereplését az 1881 :LX. t.-cz. 169. §-ának tiltó rendelkezése egyenesen kizárja, ennélfogva az árverési jogcselekménynek az a része, amely szerint a végrehajtást szenvedett árverési vevőnek elfogadtatott, önmagábain érvénytelen, az ennek folytán jogerőre nem emelikedhetik és ez okból ily törvénybe ütköző árverési cselekmény a végrehajtási eljárás folyamán hivatalból észlelendő semmiségi okot képez. Budapesti T. 1906. február 6. 889. sz. Gl. XIII. 1093. Ha az ingatlan árverést nem a kitűzött helyen tartja meg a kiküldött, ez az eljárása nyilvánvaló vétséget nem képez. B. 4871/904. P. sz. Gr. X. 1005. Végrehajtást szenvedett az ellene kitűzött ingatlan árverésen másnak megbízásából árverezhet. B. 4838. 1904. sz. Gr. X. 1006. 170. §. Az általános magánjognak a bánatpénzre vonatkozó szabályai az ingatlan árveréseknél leteendő bánatpénzre nem alkalmazhatók. Ugyanis, a legtöbbet ígérő kötve marad ígéretével s nem léphet vissza a bánatpénz elvesztésével sem, kivéve, ha ez a joga az árverési feltételekben biztosítva lett. Curia 1900. április 26. G. 147. sz. Gr. III. 560. Gl. VII. 644. Jogszabályt képez, ha az adós ellen vezetett végrehajtás folyamán 8*