Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 64. §. 91 désben tehát a felhozott bizonyí­tékok méltatásába nem is lehetett bocsátkozni. C. 1907. V. 1. 400. Gl. XIV. 516. 64. §. Tekintve, hógy a keresetlevél kér­vényi részében a marasztalandó fél határozott megnevezése nélkül egész általánosságban a tárgyalás alkalmával kiderítendő adós kére­tik marasztaltatni, (egy építési bi­zottság tagja közül) s e szerint a keresetlevél a törvény szabályai és törvényes gyakorlat által kívánt minden kellékekkel ellátva nincs: az erre alapított egész birói eljá­rás hivatalból megsemmisíttetik. Semmitöszék 1870. febr. 1. 4551. sz. a. Gr. IV. 656. Gh VI. 561. Több felperes nevében beadott oly keresetlevél, melyben a felperes­társak megnevezve nincsenek, a perrendtartás 64. §-a kívánalmai­nak meg nem felelvén, szabály­szerű peres eljárás megindítására nem alkalmas. Semmitöszék 2223/72. sz. a. Gr. IV. 657. Gl. VI. 559. Tekintve, hogy a perrendtartás 64. és 65. §-ai értelmében az ügyfelek nevei a keresetlevélben kiteendők; tekintve, hogy a gyám nem fél, hanem csak a kiskorúak mint fe­lek képviseletére van hivatva, en­nélfogva oly kereset, melyben a gyámnak megidéztetése az általa képviselt kiskorúak megnevezése nélkül kérelmeztetik, törvényszerű eljárás és a perrendtartás 249. §-a zártételének, valamint 256. §-ának megfelelő ítélet alapjául nem szol­gál. Semmitöszék -873. decz. 11. 17.703. sz. a. Gr. IV. 658. Oly keresetekben, melyekben felpe­resként valamely czég szerepel, en­nek megnevezése elégséges és a képviselő névszerinti kijelölésének mellőzése semmiségi esetet nem képez. Semmitöszék 1875. jan. 21. 20.416/74. sz. Gr. IV. 659. Gl. VI. 566. A kereset azon fogyatkozásai, hogy a felperesek valamennyien nem nóvszerint, hanem részben csak összesítve lettek megnevezve és hogy a kérelemben kitüntetve nem lett, hogy a követelt egész összeg­ből mindegyik felperes minő részt vesz igénybe, a válasziratban pótol­tatván, amidőn valamennyi felpe­resek névszerint elősoroltattak és az arány, melyben mindegyik a ke­reseti összegből részesedni kiván, megjelölt s igy alkalma volt alpe­resnek e tekintetben is észrevéte­leit megtenni, a kereset eredeti hiányai miatt el nem utasítható. 0. 1884. április 17. és 18. 1050. 1883. sz. a. Gr. IV. 660. Gl. VI. 560. Az a körülmény, hogy felperes ke­resetében a községi bíró nevét té­vesen jelölte meg, a kereset eluta­sítására indokul nem szolgálhat. C. 1891. május 13. 851. sz. a. Gr. IV. 661. Gl. VI. 567. Az a kereset, melyet felperesek a gróf K. nőágbeli családtagjai ellen in­tézték, anélkül, hogy ezen család­tagokat megnevezték volna, nél­külözi a perrendtartás 64. §-ának rendelkezése szerinti lényeges kel­lékeket. C. 1893. febr. 21. 5221/92. sz. a. Gr. IV. 662. Gl. VI. 563. Az, hogy felperes a német nyelven bejegyzett czégét hü magyar for­dításban használva, keresetében magyar elnevezéssel lépett fel, a kereseti jogosultság kifogásolására indokul nem szolgálhat, ha az ugyanazonosság tekintetében ké­tely fenn nem forog. C. 1896. febr. 21. G. 222. sz. a. Gr. IV. 663. Az a kérdés, hogy a per alatti köve­telés iránt felperes által a kereset jogosan indítottnak tekinthető-e, miután az a követelés csakis a ke­reset beadása után ruháztatott felperesre, a perügy érdeméhez tartozik. Semmitöszék 1869. aug. 4. 281. sz. a. Gr. IV. 664. Gl. VI. 554. A törvényes jogutódként beidézett alperesre nézve nem elég a köte­lezett jogelődtől leszármazását ki­mutatni, hanem felperes azt is igazolni tartozik, hogy alperes a

Next

/
Oldalképek
Tartalom