Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Pols-Ari perrendtartás 53. §. való behajtására irányuló kereset személyes kereset lévén, nem tartozik azok közé az ügyek közé, a melyeknél a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem volna. T. 1897. július 21. H. 10. sz. Gl. VI. 490. Előjegyzett zálogjog kitörlésére vagy zálogjog bekebelezésére alkalmas engedélynek kiadására irányuló kereset nem tartozik azok közé, a melyeknél a rendes illetőségtől eltérésnek nincs helye. T. 1898. szept. 15. H. 5. Gl. VI. 49.1. Az 53. §. csak azokra az esetekre vonatkozik, melyekben ugyan e törvény I. czim III. fejezetében tárgyalt birói illetőségi szabályoktól eltérésnek helye nincsen, de egyáltalában nem vonatkozik az eljárás nemeire, melyek a III. czim 1. §-ában vannak szabályozva, minélfogva az a rendes birói illetőségtől való eltérés fogalma alá nem esik, ha a gyámság és gondnokság alatti személyeket illetőleg a rendes eljárás helyett a sommás eljárás kiköttetik. C. 1897. jun. 16. I. H. 25. Gl. VÍ. 494. Az 1868 :LIV. t.-cz. 35. §-ában nem kivételes, hanem a szerződés létrejöttének vagy teljesitésének, helyéhez képest különös birói illetékesség szabályoztatik. Akkor tehát, mikor felp. alp.-eket az idézett törvényszakasz értelmében illetékes bíróság előtt vonta perbe, a rendes birói illetékességtől el nem tért; a miből önként következik, hogy az 1868 :LIV. t.-cz. 53. §. d) pontjának esete fenn nem forog. B. 1899. febr. 16. I. H. 33/98. sz. Gl. VI. 497. Nincs helye eltérésnek hazai bíróság által elrendelt vagy foganatosított végrehajtási jogcselekmény megtámadása iránti perben. N. 1897. aug. 5. H. 5. L. fentebb 430. sz. GL VI. 500. Igényperben nincs eltérésnek helye. C. 1896. nov. 5. I. G. 206. Azonos: Smsz. 1873. máj. 28. 7249. sz. Gl. VI. 501. Eltérésnek nincs helye abban a perben, a melynek tárgya részvénytársaság és igazgatója között abból a minőségből keletkezett jogviszony. D. 1901. ápr. 25. G. 32. Gl. VI. 502. Sem a prdts. 8. és 53. §§-ai, sem az ügyvédi rendtartás 58. §-a az ügyvédi dijak iránti keresetekre nézve kizárólagos birói illetékességet nem állapítanak meg. C. 1884. febr. 28. 7847/83. Gl. VI. 503. A meg nem állapított ügyvédi dijak iránti keresetekben a per bírósága lévén illetékes, ezen különösen kijelölt bíróságtól tehát a felek beleegyezésével sem lehet eltérésnek helye. C. 1900. okt. 24. 2610. sz. Gl. VI. 504. L. m. T. 1897. nov. 3. G. 63. Gl. VI. 505. Kiskorúval szemben a kötelezvénynek abbeli tartalma, hogy per esetére a hitelező részéről szabadon választható sommás bíróság illetékessége köttetett ki, nem tekinthető oly lényeges kikötésnek, a melynek érvényességéhez a gyámhatóság külön jóváhagyása volna szükséges. C. 1904. szept. 14. I. H. 32. GL XI. 961. A felek ama megállapodása, hogy magukat választott bíróság illetékességének vetették alá, mindkét félre kötelező s attól egyik fél sem állhat el egyoldalulag s ugyancsak ezen biróság van hivatva eldönteni, hogy a peresített igény tárgyában mennyiben illetékes. A választott biróság illetékességén az a körülmény nem változtat, hogy a szerződő fél elhalt örökösei közt kiskorúak vannak, mivel az örökhagyó jogai és kötelezettségei ennek örököseire szállnak át és ekként az 1868: LIV. t.-cz. 53. §-a alkalmazásba sem jöhet. Curia 1905- október 10. 8206. Gl. XII. 1254. Zálogjog törlése iránti perek a birtokbiróság hatáskörébe tartoznak, a melytől eltérésnek helye nincs. C. 19Ó5. VIII. 21. 7607. Gl. XII. 1255. A rendes birói illetőségtől eltérésnek nemcsak az 1868 :LIV. t.-cz.