Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 53. §. 85 Semmitőszék 1869. július 27-én 384. sz. Gr. IV. 612. Gl. VI. 507. A perfeljegyzésnek kitörlése telekkönyvi ügy, melyre nézve a birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. Semmitőszék 1869. november 18. 2872. sz. Gr. IV. 613. Ingóságokra intézett igényperben a sommás biróság (1881 :LX. t.-cz. 94. §.) külön ügybiróságként járván el, az illetőségtől való eltérésnek helye nem lehet. Semmitőszék 1873. május 28. 7249. sz. Gr. IV. 614. GL VI. 501. Abban az esetben is, ha a biróság, a percsomó beterjesztése után, a perrendtartás 53. §-a alapján hivatalból nyilvánitja magát illetéktelennek, ez nem itélet, hanem végzés alakjában mondandó ki; a törvényszék egyik osztályához tévesen intézett beadvány nem utasitandó vissza, hanem átteendő a törvényszék illetékes másik osztályához. Semmitőszék 1874. jan. 27. 82. sz. Gr. IV. 615. A kisebb polgári ügyekre nézve az 1877:XXII. t.-cz. által előirt eljárástól a felek közös megegyezésével sem lehet eltérésnek helye; az ily eljárás alá tartozó perügyekben tehát, ha az a rendes biróságok előtt s ekként a perrendtartás szerint tétetik folyamatba, az egész eljárás hivatalból megsemmisítendő. Semmitőszék 1878. jul. 4. 11.977. sz. Gr. IV. 616. Gl. VI. 508. A K. T. 258. §. 5. pontján alapuló (tengerészeti) perekben a fiumei törvényszék illetékességétől eltérésnek a felek beleegyezésével sincs helye. Budapesti Ítélőtábla 4137/84. k. sz. Gr. IV. 617. Gl. VI. 499. A rendes birói illetőségtől eltérésnek nemcsak az 1868 :LIV. t.-cz. 53. §-ában felsorolt, hanem mindazon ügyekre nézve nem lehet helye, melyek más, külön törvények vagy törvényes rendeletek által kizárólag valamely határozottan kijelölt birósághoz utalvák. Curia 30/85. sz. Gr. IV. 618. GL VI. 499. Habár a kir. Curiának a 44. sz. teljes ülési dötvénye megállapította is, hogy a bekebelezett vagy előjegyzett követelés behajtása vagy az alperes személyes bírósága, vagy azon biróság előtt érvényesíthető, a melynek területén a telekkönyvileg terhelt birtok fekszik, ezzel a jelzálogilag biztosított pénzbeli követelés behajtására irányzott perre külön ügybiróságot, a melytől eltérésnek helye nem volna, nem állapított meg és e pert a szerződésben kikötött bíróságtól el nem vonta. Magy. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904. évi márczius 29. I. G. 650/903. sz. Gr. X. 755. Szerződés felbontására irányuló keresetek nem tartoznak azok közé, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. C. 1886. április 20. 1783. sz. Gr. IV 619. Gl. VI. 489. Midőn a kereset szerint alperes a kérdésben levő ingatlant nem az 1881 :XLI. t.-cz. IV. fejezetében szabályozott kártalanítási eljárás 43. §-ában megállapított kártalanítási eljárás mellett vette el a tulajdonostól, hanem ennek mellőzésével foglalta el, helytelenül mondatott ki az eljáró biróság illetéktelennek. Curia 1897. márcz. 24. 192. sz. Gr. IV 620. Gl. VI. 506. Az örökhaszonbéri szerződés elismerése iránti kereseti követelés nem olyan, mely a törvény vagy törvényszerű rendeletnél fogva külön ügybirósághoz lenne utasítva, a másodbiróságnak az illetékesség tárgyában hozott végzése ellen beadott felfolyamodás tehát ki van zárva. Curia 1900. deczember 19. H. 36. Gr. IV. 621. Gl. VI. 488. Külön ügybirósághoz nincs utasítva: ingatlan tulajdona iránti per. C1899. május 8. I. H. 14. Gl. VI. 487. A zálogjoggal biztosított követelésnek a jelzálog tulajdonosa ellen