Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)
ilynemű perek a váltóbiróság előtt is megindíthatok. C. 1892. jun. 14. 1603/891. sz. Gr. IV. 563. A belföldi biróság külföldi alattvaló vagy külföldön lakó egyén ellen is elrendelheti a csődöt. Ha ugyanegy közadós ellen kül- és belföldi biróság rendelte el a csődöt, az 1881:XVII. t.-cz. 72. §. utolsó bekezdése értelmében a megelőzés dönt, vagyis a bel- és külföldi csődbíróságok közül a közadós ingóinak kiadását az van jogositva követelni, mely a csődöt korábban rendelte el s a csődöt később elrendelő biróság tartozik a közadós ingóit megkeresésre kiadni. Temesvári Ítélőtábla 1892. febr. 19. 856. sz. Gr. IV. 564. A megtámadási kereset, ha általa a váltóbiróság által elrendelt végrehajtás hatálytalanítása czéloztatik, a váltóbiróság, mint külön ügybiróság előtt is megindítható, csakhogy ezen esetben az eljárás a polgári perrendtartásnak általános szabályai és nem a váltóeljárás szabályai szerint folytatandó. C. 1899. okt. 17. 1154. sz. Gr. IV. 565. Nov. 7. §. Az árvaszék és a biróság közti illetőségi összeütközés elintézésére nem a kir. Curia, hanem az 1869: IV. t.-cz. 25. §-a értelmében a m. kir. minisztérium van hivatva. Semmitőszék 1874. augusztus 6-án. 11.359. sz. a. és Curia 1893. márcz. 23-án 2089. sz. a. Gr. IV. 566. A magyar és osztrák bíróságok közt az öröklési eljárásnál felmerülő illetékességi összeütközések elintézésére a m. kir. igazságügyminiszter van hivatva. Semmitőszék 1878. július 17-én. 14.874. sz. a. Gr. IV. 567. Gl. VI. 466. Az ügyvédi kamara és a bíróságok közt felmerülő illetőségi összeütközések nem tartoznak az 1881: LIX. t.-cz. 7. §-a alá, miután ezen törvényszakasz csak a hazai bíróságok között felmerülő összeütközésekről intézkedik. 0. 1881. decz. 14. 22.255. sz. Gr. IV. 568. GL VI. 468. Illetőségi összeütközés esetében az illetékesség kérdésében hozott jogerejü alsóbb bírósági határozatok nem kötik a Curiát, mely az 1881. évi LIX. t.-cz. 7. §-áaaál fogva egyedül van hivatva a bíróságok közt felmerült s hozzá hivatalból felterjesztett illetőségi összeütközéseket elintézni. C. 1883. jun. 19. 3673. sz. Gr. IV. 569. Gl. VI. 476. A hazai bíróságok közt nem szabad illetőségi összeütközésnek támadni ott, hol az illetőség kérdése a perrendtartás értelmében már jogérvényesen el van döntve. C. 1883. decz. 19. 7741. sz. Gr. IV. 570. Azon eset elintézése, midőn egyik biróság a másiknak megkeresése teljesítését az 1868 :LIV. t.-cz. 60. §-a s az 1869 :IV. t.-cz. 23. §-a ellenére megtagadja, nem képez illetőségi összeütközést. C. 1884. febr. 14. 695. sz. Gr. IV. 571. GL VI. 473. Illetőségi összeütközés nem keletkezik akkor, midőn valamely biróság magát illetéktelennek nyilvánítván, eljárását anélkül, hogy az ügyet eljárás végett egy másik, szerinte illetékes bírósághoz áttenné, megtagadja s erről a felet értesiti. Ily esetben az a fél, a kinek kérelme ellenére a biróság az eljárást megtagadta, élhet felebbviteli jogorvoslattal. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 7. §-a értelmében hivatva van a kir. Curia határozni az illetőségi összeütközések felett oly esetben, midőn valamely biróság a maga illetőségi körének egy másik biróság által tett megsértését panaszolja, vagy a midőn valamely biróság az előtte folyamatba tett ügyben magát illetéktelennek találván, átteszi az ügyet a szerinte illetékes bírósághoz, az utóbbi pedig szintén illetéktelennek nyilvánítja magát és a két biróság egyike hivatalból, nem a felek kérelmére, jelentést tesz a kir. Curiának. Curia 1884. május 16-án 3304. sz. a. Gr. IV. 572. Gl. VI. 472.