Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Novella 7. §. Oly esetben, midőn valamely bíróság a keresetet elfogadta, ennek tárgyalására határnapot tűzött ki és a tárgyalást a felekkel megtartotta, a bíróságok közötti illetőségi oly összeütközésről többé nem lehet szó, mely a 7. szakaszhoz képest a Curia által érdemileg elintéztetnék. 0. 1884 szeptember 11. 5288. sz. a. Gr. IV. 573. Gl. VI. 470. Ha a vitás kérdés az, hogy mindenik bíróság a másik területén fekvőnek á]litja a kérvény tárgyát képező ingatlant, annak kinyomozására a Cnria az 1881 :LIX. t.-cz. 7. szakasza értelmében hivatva nincsen, hogy a szóban forgó ingatlan a természetben tényleg melyik telekkönyvi hatóság területén fekszik. Ennek kinyomozása s megállapítása az illető telekkönyvi hatóságnak képezi feladatát, valamint továbbá az is, hogy a mennyiben minden ingatlan annak a községnek a telekjegyzőkönyvében veendő fel, melynek területén fekszik, ha esetleg helytelenül a szóban forgó ingatlan nem annak a községnek telekjegyzőkönyvében volna felvéve, melyben az a közigazgatási beosztás szerint tartozik, előzetesen a téves telekkönyvi felvétel az .1902. évi április 15-én 8688. sz. a. kibocsátott miniszteri rendelet értelmében helyesbittessék. Döntvénytár III. f., IV. 7. Gr. IV. 574. Gl. VI. 474. A kir. Cnria elintézése alá tartozó illetőségi összeütközés fenn nem forog akkor, ha az ügy jogere jü 'bírói határozattal befejeztetett a nélkül, hogy az eljárt bíróság részéről illetőségi eljárás panaszoltatott volna. 0. 1884. szept. 18. 6255. sz. Gr. IV. 575. Gl. VI. 471. Az 1881 : LIX. t.-cz. 7. §-a alkalmazást nem talál oly esetben, midőn az egyik bíróság a keresetet, mint iletőségéhez nem tartozót, hivatalból kijelölése nélkül és midőn ezután az ugyanezen tárgyra vonatkozó kereset más bíróságnál adatott be. Curia 1885. jan. 9. 1105. Gr. IV. 576. Gl. VI. 472. Midőn a fél igényének érvényesítésével más bírósághoz utasíttatott és ez a nála folyamatba tett ügy elintézését az ő hatáskörébe szintén nem tartozónak találta: az előbbi bíróság a felet az első beadványára hozott végzésre egyszerűen nem utasíthatja, hanem a megváltozott körülményekkel szemben megfelelő uj határozatot kell hoznia. Curia 1886. február 18-án. 6275/1885. sz. Gr. IV. 577. Illetőségi összeütközés nem foroghat fenn, ha a bír tokbizony itványért folyamodó a két bíróságnak őt kórelmével elutasító végzése ellen jogorvoslattal nem él és a két bíróság egymással e tárgyban nem érintkezett. Curia 1886. október 22-én. 6364. sz. a. Gr. IV. 578. Akkor, ha az összeütközés másodfokulag itőlő bíróság között (jelen esetben törvényszék, mint felebbviteli fok és kir. tábla közt) merült fel, a felterjesztést megtenni az összeütközést előidéző határozatok hozatalában résztvevő bíróságok egyike van hivatva, és pedig, a midőn mindkét bíróság egymás határozatának előzetes ismerete nélkül hozta végzését, az, a melynek felebbviteli hatásköre alá tartozó bírósághoz az ügy az utóbb hozott határozat elleni jogorvoslat utján a Curia elbírálása alá nem kerülhetett. Curia 1889. november 5-én. 8459. sz. a. Gr. IV. 579. Gl. VI. 469. Az 1881 : LIX. t.-cz. 7. §-a a Curia hatáskörébe csak azon kérdéseket utalja, a melyek ugyanazon ügyre vonatkozólag több bíróság illetékességének vagy hatáskörének kiterjedését érintik s ennélfogva azon kérdést teszik vitássá, hogy a fennforgó ügyben több bíróság közül melyik van hivatva eljárni. Ha azonban a vitás kérdést az képezi, hogy a nyújtott jogsegélynek a megkeresett bíróság eljárása körében felmerült és általa megállapított költségét a megkereső bíróság tartozik-e viselni, illetőleg azt be-