Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)
78 1881: XVII. t.-cz. 72. §. szabályai szerint tárgyalandók, azonban az anyagi jogot egyáltalán nem érinti, miből következik, hogy minden ügyben az érdemleges elbírálás tekintetében azok az anyagi jogszabályok irányadók, melyek alá az ügy jogi imivoltánál fogva tartozik. A perre utasított hitelező a csődbejelentésben kitett jogalaptól eltérő jogalapon a külön pert meg nem indíthatja. C. 1886. deez. 7. 720. és 1889. szept. 5. 469. sz. Gr. IV. 553. Adó és illeték osztályozásának a felszámoláskor kifogásolása folytán a kincstár által az osztály kérdésében kereset indítandó. Bpesti tábla 7898/86. sz. a. Gr. IV. 554. A csődeljárás folyamán eszközölt felszámolás a követelés érvényesítésével és ilyképpen az előjegyzett jognak igazolásával azonos hatálylyal bir. A hitelezőnek zálogjoga az által meg nem szűnik, hogy követelését a csődtömeg ellen érvényesiti. C. 1887. deczember 15. 7298. sz. a. Gr. IV. 555. A végrehajtásnak a csődhitelezők irányában való hatályon kivül helyezése iránti megtámadási per, a perrendtartás 35. §. első bekezdésének hasonlatosságánál fogva azon bíróság előtt is megindítható, melynek területén a hatályon kivül helyezni kért jogcselekmény létrejött. 0. 1889. decz. 5. 5372. sz. a. Gr. IV. 556. Kéményseprő és éjjeli őr dija, tehát oly követelések felett, amelyeknek megállapítása az illetékes közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a csődbíróság a követelés valódisága kérdésében intézkedni hatáskörrel nem bir és csakis az osztályozás tekintetében hivatott határozni. Bpesti ítélőtábla 1890. ápr. 17. 762. sz. Gr. IV. 557. A csődbíróság, mint külön ügybiróság hatáskörébe csak azok az ügyek tartoznak, melyeket a törvény mint a csődbíróság hatáskörébe tartozókat világosan megjelöl, a csödnyitás előtt keletkezett s a tömeg által átvett haszonbérleti szerződés alapján a tömeg ellen indított kereset pedig azok közé nem sorozható. Az ily kereset tehát jogosan érvényesíthető a szerződésileg kikötött bíróság előtt. C. 1890. jun. 26. 845. sz. a. Gr. IV. 558. A csődbíróság csak annyiban képez ügybiróságot, amennyiben azon perek, melyek a csődtörvény által a csődbíróság elé utasitattak, ez elől el nem vonathatnak, de ez nem zárja ki a perrendtartás 51. §. második bekezdésének alkalmazását. C. 1890. szept. 23. 1133. sz. Gr. IV. 559. Az a kérdés, hogy a per tárgya bejelentés alá esik-e vagy nem, illetőségi összeütközés tárgyát rendszerint nem is képezheti, miután a bejelentést megtenni és áttételt kérni az egyes hitelező tartozván, ha a perben eljárt bíróság a pert felfüggeszti is, a pert a csődbírósághoz áttenni a csődtörvény 10. §-a értelmében csak akkor tartozik^ ha a követelés a csődtömeg részéről a felszámoláskor el nem ismertetvén, a per a csődbíróságnál lenne folytatandó, ily esetben pedig a felfüggesztő határozat ellen a fél, a fel nem függeszthető határozat ellenében pedig a tömeggondnok élhet felfolyamodással. C. 1890. okt. 31. 9124. sz. a. Gr. IV. 560. A tömeggondnok részéről a sommás végzés ellen beadott kifogások a váltóperben érdemileg elbírálhatók. 0. 1891. nov. 4. 476. sz. Gr. IV. 561. Ha a megtámadási per ingatlan vagyonra előjegyzett zálogjognak a csődhitelezőkkel szemben való érvénytelenítésére van indítva, ezen esetben is a törvényszék, mint birtokbiróság illetékes az eljárásra az 1881 :LIX. t.-cz. 6. §-ának első bekezdése értelmében. Kassai it. tábla 1891. decz. 9. 5352. sz. Gr. IV. 562. Megtámadási perekben, a perrendtartás 35. §-ában foglalt intézkedés joghasonlatosságánál fogva, illetékes az a bíróság is, amely a végrehajtást elrendelte, tehát az