Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 35. §. kereskedelmi és váltótörvényszék 1895. aug. 22-én E. 277. sz. a. Gr. IV. 501. A czégnek a törlése a könyvek bizonyitó erejét meg nem szünteti. Minthogy pedig a perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdésében szabályozott birói illetékesség a kereskedelmi könyvek bizonyító erejének képezi folyományát, a kereskedelmi törvény 31. §-ában megbatározott időn belül a törölt czégnek a tulajdonosa is perelhet azon helynek a bíróságánál, a hol könyveit vitte. Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1895. szept. 19. E. 324. sz. a. Gr. W. 502. Gl. 438. Az üzlet köréhez tartozó, megkötött kereskedelmi ügylet mem teljesitésböl származtatott kártérítési keresetre az a tény, hogy felperes, mint bejegyzett kereskedő kártérítési követelését kereskedelmi könyvébe bevezette és azt könyvkivonat alapján perli, megállapítja annak a bíróságnak az illetőségét, a melynek területén a könyvek vitetnek. Szegedi kir. ítélőtábla. A határozattárba felvétetett 1897. június 28. 12. sz. a. Gr. IV. 503. Gl. VI."447. A könyvekbe történt bevezetés tényén, melyen a perrendtartás 35. §-ának 2. bekezd, szerinti illetékesség alapszik, a követelés átruházása mit sem változtat és az engedményező könyvei az engedményes által indított perben is bizonyítékul szolgálnak. Gr. IV. 504. Gl. VI. 438. A gyógyszerész a kereskedelmi törvény 258. §. 1. pontja alá eső kereskedelmi ügyletekkel járó üzletéinél fogva kereskedő. Mint ilyen, a kereskedelmi törvény 31. §-a értelmében bejegyzett kereskedő által könyvkivonat alapján tiz éven belül a perrendtartás 35. §. 2-ik bekezdése szerint illetékes bíróságnál perelhető. Bpesti ítélőtábla 1899. szept. 19. 2306. sz. Gr. IV. 505. Gl. VI. 444. A kereskedő a perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdésében szabályozott kivételes illetőséget szerződésekből eredő perekben csak azokkal a személyekkel szemben veheti igénybe, akikkel ügyletet köt. Ha követelését más kereskedőre ruházza át, az engedményes jogosított és köteles a követelést a maga könyveibe bevezetni és a bevezetés 85. §. 2-ik pontja szerint való illetékességet meg is állapítja, de pusztán az átruházóval szemben, mint aki a bevezetés alapjául szolgáló ügyletnél szerződő félként járt el. Az eredeti adósnak jogviszonyán azonban a bevezetés nem változtat, mert közte és az engedményes közt semmiféle jogügylet nem jött létre, amelyet az engedményes könyveibe be lehetne vezetni. Bpesti ker. és váltótsz. 1900. márcz. 22. 62. sz. és 1897. szept. 9. 533. sz. Gr. IV. 506. Annak a kérdésinek elbírálása, hogy valamely tételek felperes könyveibe utólag jogosan vezettettek-e be, a per érdemére tartozik, és így az illetékesség elbírálásánál figyelembe, nem jöhet. Bpesti keresk. és váltótsz. 1900. decz. 29. E. 381. sz. Gr. IV. 507. Gl. VI. 446. Az a személy, aki valamely üzletet a tartozásokkal együtt átvesz, a hitelező irányában jogilag ugyanazon helyzetbe jut, mint az üzlet előbbi tulajdonosa, s ez utóbbival azonos tekintet alá esik; figyelembe véve tehát azt, hogy a felperes bejegyzett kereskedő, aki eredeti adósával szemben a perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdésében szabályozott birói illetőséget igénybe vehette, semmi akadálya sincs annak, hogy ezt a bírói illetőséget igénybe vehesse az adósság átvállalása folytán eredeti adósa helyébe lépett alperessel szemben is. Bpesti keresk. és váltótsz. 1900. decz. 31. E. 370. sz. Gr. IV. 508. Gl. VI. 453. Habár az árvaszék által a kiskorúak részére kirendelt gondnokra nézve e megbízási viszonyból az árvaszék irányában származott kötelezettségeire nézve teljesítési helynek az eljáró bíróság székhelyén lévő gyámpénztár tekintendő: az 1868 :LIV. t.-cz. 35. §-ában jelzett birói illetékesség csak azokban a