Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 35. §. 69 lyen több hasoníoku bíróság van, azok hely tekintetében egyenlően illetékesek. Még azon esetben is tehát, ha felperes kereskedelmi telepe Budapesten az V. kerületben volna, az eljáró IV. kerületi járásbíróság előtt, mint illetékes helyi bíróság előtt, jogosan indíthatta meg keresetét. Bpesti Ítélőtábla 1884. okt. 16. 3063. sz. a. Gr. IV. 493. Ha a helyi illetékesség a kereskedelmi könyvek vitelének helyéhez képest a perrendtartás 35. §-a alapján állapittatik meg, illetékesnek az a bíróság mondandó ki, melynek területén a könyvek a per indításakor vezettetnek és nem az a bíróság, melynek területén a könyvek a kereseti ügylet létrejöttekor vitettek. Budapesti ítélőtábla 979/84. sz. a. Gr. 494. Gl. VI. 439. Bejegyzett kereskedő a könyvkivonati követelést kereskedő ellen a kereskedelmi törvény 31. §-ában meghatározott tiz éven belül perelheti a könyvek vitelének helyén. A perrendtartás 35. §-ának második bekezdésében meghatározott illetőség nem személyhez kötött jog, hanem a könyvkivonati követeléssel jár; tehát igénybevehető a bejegyzett kereskedő jogutóda által is. A czég feloszlása vagy kitörlése nem változtat ezen az illetőségen, mert a könyvkivonati követelésekre nézve megállapított kivételes illetőség addig áll fenn, a mig a kereskedelmi könyvek bizonyító ereje tart. Bpesti tábla 1893. szept. 7. 3417. sz. a. Gr. IV. 495. Gl. VI. 455. Ezzel ellenkező: Ha a felperes keresetét számla alapján ugyan, de nem saját lakásának és nem is a könyvvitel helyének bírósága előtt tette folyamatba, a perrendtartás 36. §-a nem alkalmazható. Szemben azzal, hogy a budapesti járásbíróságok kerületek szerint felosztvák és mindegyiknek hatósági és illetőségi köre és területe különkülön van meghatározva, felperes a Budapesten székelő járásbíróságok közül nem választhat tetszése szerint. Bpesti Ítélőtábla 1891. jul. 1. 61.172/90. sz. a. Gr. IV. 496. Az a körülmény, hogy a kereset alapjául vett számlában a hitelben kiszolgáltatott áruk részletesen felsorolva nincsenek, az illetőség kérdésénél tekintetbe nem jöhet. Bpesti tábla 1891. márcz. 16. 9771. sz. Gr. IV. 497. A perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdése alapján a könyvkivonatban mutatkozó „egyenleg" is perelhető. C. 1891. szept. 12. 814. sz. a. Gr. IV. 498. Gl. VI. 445. Ha felperes azt az ügyletet, melyből a kereseti követelést származtatja, a kereskedelmi czégjegyzékbe történt bejegyzése előtt kötötte, a bíróság illetékessége a perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdése alapján meg nem állapitható. Bpesi ítélőtábla 1894. márcz. 15. 824. sz. a. Gr. IV. 499. Gl. VI. 440. A keresk. törvény 31. §-ának rendelkezése szerint csak bejegyzett kereskedőknek szabályszerűen vezetett könyvei képezhetvén bizonyítékot, az iparosok, akár tartoznak azok közé, kiket az 1875: XXXVII. t.-cz. 5. §-a a bejegyzési kötelezettség alól mentesít, akár nem, számlabeli követeléseiket a könyvek vitelének helyén a perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdése alapján — minthogy egyébként könyveiknek bizonyító ereje egyáltalán nincs — csak az esetben érvényesíthetik, ha magukat a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezettetik. Bpesti keresk. törvényszék 1894. decz. 10-én E. 6. sz. a. Gr. IV. 500. A könyvkivonati követelések a könyvvitel helyének illetékes bírósága előtt a keresk. törvény. 31. §-ában a kereskedelmi könyvek bizonyító erejére nézve meghatározott időtartam — azaz kereskedők ellenében a peressé vált bejegyzés keltétől számítandó tiz év, nem-kereskedők ellenében pedig ugyancsak a peressé vált bejegyzés keltétől számítandó két év alatt — perelhetők be. Bpesti