Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 31—32., 34. §§. képviselőség által belföldön kötött ügyleteiből felmerülő peres ügyekre terjedhetne csupán ki. Budapesti Ítélőtábla 1900. febr. 21. 282. sz. Gr. IV. 457. Gl. VI. 402. Külföldi társaságnak ama kárt okozó cselekményeiből keletkezett kárkövetelések elbirálására, a melyeket külföldön követett el, a hazai biróságok illetékessége meg nem állapitható. C. 1900. nov. 29. 5721. sz. a. Gr. IV. 458. Gl. VI. 401. Ha a közkereseti társaság nem is jogi személy, mégis több egyén érdekét magában egyesitő közös vállalat (czég), mindenesetre oly intézmény, a melynek minősége, jogi természete és az általa létesített jogviszonyok azon állam törvényei szerint itélendők meg, mely államhoz ez a társaság kereskedelmi telepének helye szerint tartozik, vagyis, ha a közkereseti társaság mint ilyen kötelezettséget vállal, első sorban is ez a társaság mint ilyen jöhet számításba, s ha mint ilyen, valamely külföldi állam törvénye alá tartozik, a külföldi szabályok határozott sérelme nélkül nem lehet a társaság mellőzésével annak egyes tagjait belföldön azon a czimen perbevonni, mivel ez az egyes tag esetleg belföldi. C. 1901. febr. 28. 1101/900. sz. a. Gr. IV. 459. Egyenesen a kir. kincstár ellen intézett személyes keresetekre a bpesti tsz. illetékesnek tekintendő azon esetben is, ha a per tárgyát képező kötelezettség teljesítésére bizonyos hely lenne kikötve. Smsz. 13.428/71. sz. Gl. VI. 393. Az 1868: LIV. tcz. 84. §-a értelmében a kir. kincstár helyett a kir. kincstári jogügyek igazgatósága lévén perbe idézendő, minthogy ennek székhelye Bpesten van, a kir. kincstár elleni keresetekre nézve birói illetőséggel az 1868: LIV. t.-cz. 30. §-a alapján kizárólag a bpesti elsöfolyamodásu bíróságok hirnak és így alp. az aradi tsz. elé idézhető nem volt. O. 1892. ápr. 11. 7280/91. sz. Gl. VI. 394. A belföldi bíróságok illetékessége magára a külföldi részvénytársaságra nézve is kötelező minden peres kérdésre nézve, mely a képviselőség által kötött ügyletekből eredő igény érvényesítése közben merült fel. Bpesti tábla 1905. szept. 29. 5910. Gl. XII. 1249. Tengeri hajóskapitányra, kinek állandó lakása nincs, személyes keresetekben a birói illetékességet az a hely szabályozza, a melyhez azon hajó, a melyen szolgál, a tulajdonos székhelyénél és a belajstromozásnál fogva tartozik. C. 1905. márcz. 10. 1132/904. sz. a. Gl. XII. 1250. Osztrák honos alperessel szemben megállapittatott a fiumei kir. törvényszék illetősége, mert az 1853. évi február 16-án kiadott Fiúméban érvényes illetékességi szabályzat 29. §-ának 1. pontja értelmében külföldi honost belföldi bíróság elé lehet idézni mindazon esetekben, a melyekben belföldi honost valamely külföldi állam bírósága elé az ottani törvények szerint meg lehet idézni. C. 1904. szept. 29. 1043/904. sz. a. Gr. X. 747. A tiltott cselekményekből eredő kötelmek azon a helyen jönnek létre, a hol a károsító cselekmény elkövettetett. Az eljáró kir. törvényszék illetékessége tehát ez alapon megállapítható volt. Budapesti tábla 39.252/903. Gr. X. 748. A kezesre nézve helyi illetőséggel bíró bíróságnak illetékessége a főkötelezettre ki nem terjed. C. 1904. okt. 12. G. 244. Gr. X. 749. 34. §. Külföldi uralkodó fejedelem, személyes keresetek tekintetében, csak azon esetben tartozik a hazai rendéi bíróságok illetősége alá, ha magát ezen bíróságok illetőségének önként alávetette. Semmitőszék 12.772/75. sz. a. Gr. IV. 460. Gl. VI. 403. Külföldi lakos ellen a magyar bíróság illetékességét a bíróság területén való tartózkodása megállapítja. Tatics-Sándor: Döntvények III. 5