Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

64 Polgári perrendtartás 31—32. §§. mélyes bírósága elé az egyenes adós, ha a bíróság reá nézve helyileg nem illetékes, nem vonható. Bpesti tábla 1673/85. sz. a. Gr. IV. 448. A föadósra nézve a kezes lakhelyén székelő bíróság, a perrendtartás 32. §-a alapján illetékessé még akkor sem válik, ha a kezes készfizető kezességet vállalt, mivel a készfizető kezessége e minősége folytán járulékos természetét el nem veszti és a járulékos tartozás tekintetében fennálló illetékesség a főkötelezettségre vonatkozó illetékességre befolyással nem lehet. Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1903. márezius 27. E. 423/902. sz. a. Gr. IV. 449. Gl. VI. 390. Több alperes illetékes bíróságai közül mikor választhat a felperes? B. 1902. május 21. 1472. GL VI. 387. Kereskedelmi ügyletért vállalt kezesség alapján a kezes mint egyetemlegesen kötelezett, a főadósra nézve illetékes kereskedelmi bíróság előtt beperelhető. B. 1892. ápr. 18. 1564. sz. Gl. VI. 389. Oly társulatok ellenében, melyek igazgatósága az országon kivül létezik, az illetékesség megállapítására a perrendtartás 33. §-ának nem első, hanem csak második kikezdése alkalmazható, a feleknek a perrendtartás 52. §. a) pontjában engedélyezett szabad biróválasztási jog pedig csak a hazai bíróságokra vonatkozik. Semmitőszék 4192/1872. sz. a. Gr. IV. 450. Gl. VI. 400. Kereskedelmi czég ellen intézett keresetnél, a telep szerinti birói illetékességnek a 33. §. értelmében leendő megállapítására az, hogy a kereskedő czég bejegyzett-e vagy sem? semmi befolyással nincs. Semmitőszék 1873. ápr. 8-án 4360. sz. a. Gr. IV. 451. Gl. VI. 397. Belföldi vasut-részvénytársulatok telepéül az a hely tekintendő, ahol az azok képviseletére a perrendtartás 84. §-a értelmében hivatott központi igazgatóság székel. Semmitőszék 9673/1873. sz. a. Gr. VI. 395. Tekintve, hogy az 1878: XXV. t.-cz. 2. §-a szerint az' osztrák-magyar bank kiváltságot csak a törvény kiegészítő részét képező alapszabályok 56. és 82. §§-ban tüzetesen elősorolt ügyletekre nyert; hogy tehát a 95. §. is, mely a bank birói illetőségét szabályozza, csak azon ügyekre terjedhet ki, a melyek a banknak a • szabadalommal összefüggő ügyleteiből származnak, ennélfogva az osztrák-magyar bank ellen minden más, nem az alapszabályok 56. és 82. §-a.in alapuló ügyletekből támadható peres ügyekre nézve a perrendtartásban megállapított illetőségi szabályok érvényesek. Semmitőszék 6033/80. sz. a. Gr. IV. 453. Gl. VI. 398. Habár a vaspálya által okozott halál vagy testi sértés nem az ország területén történt, kártérítés iránt az illető vasúti társulat Magyarországon is perelhető, ha igazgatóságának székhelye Magyarországon van. Budapesti ítélőtábla 1886. mátjus 31. 23.036. sz. Gr. IV. 454. Gl. VI. 369. Abban az esetben, ha valamely gyári czégnek több telepe van, felperes, a perrendtartás 49. §-a értelmében, a telepek szerint egyaránt illetékes bíróságok közt szabadon választhat. Budapesti ítélőtábla 1892. aug. 17. 2906. sz. a. Gr. IV. 455. Gl. VI. 399. Az oly társaságtól, a mely szabályos szervezet mellett, megengedett czélra szolgáló vagyonnal bír és külön képviselet alatt áll, a jogképesség meg nem tagadható. C. 1896. jan. 16. I. H. 23/95. sz. a. F. I. k. 86. 1. Gr. IV. 456. A Kt. 211. §. 6. pontjának rendelkezése értelmében a külföldi részvénytársaság belföldön kötött ügyleteire nézve a belföldi bíróság helyett külföldit külön kikötni nincs jogosítva; de az idézett §. 6. pont rendelkezéséből nem folyik, hogy a belföldi bíróságok hatásköre az üzlet körét belföldre is kiterjesztő külföldi részvénytársaságnak csakis az dtteni