Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)
Polgári perrenn megkeresett bíróságnál, hanem a perbíróságnál adandó be. Semmitőszék 1877. febr. 1. 319. sz. Gr. IV. 1454. Ha az eskü letételének esetére felperes a költségben, elmarasztaltatott s így az eskületételi költségeket is viselni tartozik, az az ok, hogy alperes szegénysége miatt az útiköltségeket nem viselheti, nem bir fontossággal; a betegség és téli időben merített ok pedig legfeljebb az eskütételi határnapnak elhalasztását igazolhatja. Semmitöszék 1879. márcz. 12. 2841. sz. Gr. IV. 1455. Az a körülmény, hogy a peres fél részére megítélt esküt nem a saját személyes bírósága előtt tette le, nem szolgálhat okul arra., hogy részére az eskü letétele végett a perbírósághoz történt utasításából felmerült költségei meg ne állapíttassanak. Budapesti tábla 1888. ápr. 12. 5366. sz. Gr. IV. 1456. Az eskületételre a fél személyesen idézendő s csupán a per vitelére felhatalmazott képviselőnek történt kézbesítés a személyes cselekedetre kötelezett félre inézve joghátrányt nem eredményezhet; mihez képest abból az okból, hogy a nem idézett fél a kitűzött határnapon meg nem jelent, a megítélt eskü le nem tettnek ki sem mondható. Kassai tábla 1891 október 21-én 4458. sz. Gr. IV. 1457. GL VI. 1079. Ellenkező: A perrendtartás azt, hogy a perben megítélt eskü letételére jelentkező fél az eskü letételére bíróilag kitűzött napra az ebbeli végzésnek külön és közvetlenül kézbesítése által is megidéztessék, elő nem írja; következéskép a fél az eskületételi határnapra perbeli ügyvéde által törvényszerűen megidézettnek tekintendő. Budaipesti tábla 1892 január 13-án 32.392/1891. sz. Gr. IV. 1458. Gl. VI. 1078. Az esküttevő fél utazási és ellátási költségeit, amelyek amiatt merüldtartás 240. §. 185 tek fel, hogy az esküt kérelme értelmében a perbíróságnál tette le, nem igényelheti abban az esetben, ha lakóhelyén is esküdhetett volna. Budapesti kir. tábla 1904 április 21-én 1151/1904. sz. Gr. X. 793. A bíróság székhelyén kívül lakó peres félnek a prdt. 240. §-a értelmében joga van ahhoz, hogy a részére megítélt esküt a per bírósága előtt tegye le, ebből pedig szükségkép folyik, hogy az eskületétel körül felmerült összes költségeit, tehát az utazással és ellátással felmerült költségeit is a pervesztes fizetni tartozik. Budapesti kir. tábla 1904 szeptember 21-én 5189. sz. Gr. X. 794. Az eskü letétele körüli költségek megállapítására az eskü kivétele iránt megkeresett bíróság illetékes. Curia 1889. május 21-én 3113. és 1901. május 8-án 514. sz. a. Gr. IV. 1459. Gl. VI. 1099. Az eskü letételénél alkalmazott tolmács dija az ellenfél terhére meg nem állapitható. Bpesti tábla 1891. május 11-én 9528. sz. a. Gr. IV. 1460. Gl. VI. 1102. Az ítéletben foglalt eskü letételénél felmerült szabálytalan eljárás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, hanem az e tekintetben netán történt sérelem csupán az eskületételi jegyzőkönyvet elintéző birói határozat ellen beadandó felfolyamodásban hozható fel. Szegedi tábla 1892. ápr. 14. 31. sz. Gr. IV. 1461. Az eskületételi határidő vétlen elmulasztása esetében, a perrendtartás 61. §-a szerint, a bíróság az elmulasztott határidő helyett uj határidőt adhat a vétlen mulasztásnak, amiből következik, hogy a bíróság az eskülettéeli határnapot előlegesen is elhalaszthatja addig, amíg az esküre jelentkező fél annak letevésében akadályozva van. Szegedi tábla 1892. szept. 22. 5892. sz. Gr. IV. 1462. Gl. VI. 1117.