Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

184 Polgári perrendtartás 239—240. §§. iránt a határidő letelte előtt beadott, bizonyított tényekre alapitott, indokolt kérelemnek az ellenfél meghallgatása nélkül is bely adható. Bpesti tábla 1890. ápr. 9. 1536. sz. és Pozsonyi tábla 1891. nov. 3-iki határozat. Gr. IV. 1445. Gl. VI. 1081. Az esküre jelentkezés határidejét a törvény meghatározván, az rövidebbre nem szoritható. Budapesti tábla 1892. ápr. 18. 1929. sz. Gr. IV. 1446. Gl. VI. 1074. Ha a birói egyezség nem tartalmaz az iránt intézkedést, hogy a fél mennyi idő alatt köteles az esküre jelentkezni, ugy a perrendtartás 239. §-ában előirt határidőben hatályosan bejelentheti eskütételi készségét. Bpesti tábla 1892. nov. 2. 4056. sz. Gr. IV. 1447. Gl. VI. 1075. Ha a felebbezés a harmadbiróság által visszautasittatik, az esküre jelentkezési határidő nem a másodbírósági ítélet kézbesitését. hanem a visszautasító végzés kézbesitését követő naptól számítandó. Bpesti tábla 1893. ám. 12. 1259. sz. Gr. IV. 1448. A főeskü letételének elengedése az alperesnek abból a ténvéből nem következtethető, hogv ő a nerköltség megküldésekor a nert befejezettnek mondotta. C. 1895. nov. 29. 7536/94. =z. Gr. IV. 1449. Gl. VI. 1096. Az eskü letételére a nerrendtartás 239. §-a alam'án kitűzött határnannn a végzésben kijelölt óra után két órán tnl a nnnnak későbbi hivatalos órájában kivett eskü letétinek elfogadandó. "Kolozsvári tábla 1897. okt, 9-én tartott teljes üléséből. Gr. IV. 1*50. Gl. VI. 1083. A 7 eskütételre" íolpTitkpz"1? ypp-ett kiszabott bntárirlö az ületö it^lptnek fiem a jpTpntkpzni Vötelps fél, hanem pnnaV PIIPHÍPIP részére történt kézVipsítécp mniától czán-iitfindó. Se-m^u'tö«zpk 1S69. okt. 21. 1075. Gl, VT. 1072. A mffritélt e4cü letétple iránti jelentkezésre rpndelt 15 nani batáridő rnácr pt7, esetnpn is ba a Tnpon^riirósági ítélet ellen az 1881: LIX. t.-cz. 47. §-a szerint felebbezésnek nincs helye, de felebbezés mégis beadatott, nem a másodbirósági ítélet kézbesítésétől, hanem a felebbezés visszautasítása iránt hozott hartmadbirósági végzés kézbesítésétől számítandó. Curia 1883. ápr. 20. 2168/82. Gl. VI. 1073. Az eskütételi határidő elhalasztása. Sz. 1892. szept. 22. 5892. Gl. VE. 1077. A halál általi hitelesítés ir. kérvény a 239. §-ban meghatározott 15 nap alatt adandó be, mely határidő azonban attól az időponttól számíttatik, midőn a jogutód az elsőbiróság által arról értesíttetett, hogy az eskü a jogelődtől bekövetkezett halála miatt ki nem vehető. Curia 1907, márcz. 2. 1210/906. Gl. XIV. 510. 240. §. Az eskületétel költségei a végrehajtást megelőző peres eljárás költségei közé lévén számitandók, a perköltségeknek az ítéletben kimondott kölcsönös megszüntetése az eskütétel költségeire is kiterjed. Semmitőszék 1871. szept. 6. 9238., Budapesti tábla 1900. jun. 25. 2758. és 1901. márcz. 5. 951. sz. Gr. IV. 1451. Gl. VI. 1101. Az eskütételre kitűzött határnap elhalaszthat ás a, miután nem a törvény, hanem a bíró által kitűzött határidő forog kérdésben, a perrendtartás szabályai által kizárva nincsen és mert az ez^ iránti kérvény az eskütételi napon adatván be. azt kellő időben beérkezettnek kell tekinteni. Semjnitőszék 1873. márcz. 18. 3041. sz. Gr. IV. 1452. Gl. VI. 1080. Ha az ítéletben a perköltségek kölcsönösen megszüntetve nincsenek, az eskütétel alkalmából felmerült költségek, a nyertes fél kérelmére, az ő részére az ellenfél ellenében megáll apitandók. Semmitőszék 1873. márcz. 26. 3448. sz. Gr. IV. 1453. Gl. VI. 1100. Az eskü letételére kitűzött határnap elmulasztásának igazolása iránti kérvény nem az eskü kivétele iránt