Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 230. §. 175 A tanúvallomások feletti észrevételekben kinált főeskü is megítél hető, ha az azzíal megkínált fél azt minden észrevétel nélkül elfogadta. C. 1877 február 28-án 12.460. sz. Gr. IV. 1361. Megítélhető a főeskü a félnek oly tényre nézve is, mely az illető félnek nem saját ténye, ha ezen fél azt állítja, hogy a kérdéses ténykörülményről tudomása van és az arra ajánlott főesküt elfogadta. C. 8081/1880. Gr. IV. 1362. Gl. VI. 1034. Teljhitelüen kiállított kötelezvény ellenében nincsen kizárva, hogy a perbefogott a tartalom valótlanságát és illetőleg a kölosönmek le nem lett számolását főesküvel bizonyítja; még akkor sincs a főeskü általi bizonyítás kizárva, ha neki más bizonyítékok is állanak rendelkezésére, mert a bizonyító fél nincs kötelezve a főeskün kívül netalán rendelkezésére álló más bizonyítási módot is a perben felajánlani olyképpen, hogy ha ezt nem tette, csupán e miatt a főesküvel való bizonyítástól elüthető legyen. C. 1881 november 20-án 5950. sz. Gr. IV. 1363. A mindkét fél által kinált és mindkét fél által elfogadott főeskü azon fél ellenfelének ítélendő meg. a ki a bizonyítani szándékolt ténykörülményt, a perrendtartás értelmében, bizonyítani köteles. Curia 1884. deczember 11. 6875. sz. Gr. IV. 1364. Főeskü csak ugy szolgálhat bizonyítékul, ha abban a bizonyítandó ténykörülmények határozottan és kimerítően meg vannak jelölve; a kereseti összegnek külön kötelezéseken alapuló egyes alkatrészei tüzetesen felsorolandók. C. 1885. január 27. 362/84. sz. Gr. IV. 1365. A főeskü arra a körülményre is megítélhető, hogy alperes a házasság tartama alatt házastársával mit sem szerzett közösen. Ez az eskü a kereseti összeg leszállításával is letehető. Curia 1885. jun. 10. 344. sz. Gr. IV. 1366. Az a körülmény, hogy alperesek ismeretlen tartózkodásuak, nem szolgálhat ókul arra, hogy felperes a főeskü általi bizonyítástól megfosztassák, mert az ügygondnok az ismeretlen tartózkodásuakat teljes joggal képviseli s igy a kinált főesküt képviseltjei részére elfogadhatja, esetleg visszakínálhatja. Curia 1889. október 8. 452. sz. Gr. IV. 1367. Gl. VI. 1027. A perújítás esetét kivéve, nincs a törvényben oly kivételes szabály, mely egy más perben megítélt s tényleg le is tett főeskünek az ujabban megindított perben is bizonyító erőt tulajdonitana. Budapesti tábla 1893. deczember 20. 65. sz. Gr. IV. 1368. Gl. VI. 1030. Az eskü csakis oly ténykörülmények valóságának vagy valótlanságának bizonyítására • szolgálhat, mely ténykörülmények valóságáról vagy valótlanságáról az esküt tevő félnek alkalma volt érzékeivel meggyőződni, melyek felől tehát érzéki tapasztalatain alapuló közvetlen tudomással birt. C. 1895. decz. 19. 116/95. sz. Gr. IV. 1369. GL VI. 1000. Az a körülmény, hogy valaki testi fogyatkozásánál fogva esküt letenni képtelen, nem foszthatja meg az ellenfelet attól, hogy ez a főesküveli bizonyítást igénybe ne vehesse. 0. 91. márczius 20. 5610/90. sz. Gl. VI. 1029. Az egyik fél által irt levél valódiságának bizonyítására kinált főeskü vissza nem kínálható, ha a másik fél annak aláírásánál jelen nem volt. Curia 1905. november 21. 339/904. sz. Gl. XII. 1396. A kir. Curiának állandó gyakorlata szerint a csődtömeg pereiben a tömeggondnok beleegyezése nélkül a közadós csak kivételesen kínálható meg a főesküvel és pedig akkor, ha nem forog fenn alapos aggály arra nézve, hogy a közadós a főeskü le nem tétele által a csődhitelezők jogos érdekeit meghiusítja. Curia 1905. okt. 25. 629. sz. Gl. XII. 1296.