Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 218—221. §§. 169 értői szemlét kérő fél köteles, iia a perbeli eljárás, melynek folyamatában a szakértők meghallgatása eszközöltetett, megsemmisíttetett. 0. 1878. decz. 28. 12.098. sz. Gr. IV. 1295. A szakértői dijak egyenlő részbeni előlegezésére a peres felek nem kötelezhetők, habár a felperes által bizonyításul kért szemléhez az ellenfél is választott szakértőket. Smsz. 1879. augusztus 26. 16.801. sz. Gr. IV. 1296. A bizonyító fél ismeretlen lévén s a szemleköltség önként nem előlegeztetvén: annak előlegezése s megküldése iránt a megkereső bírósághoz kell fordulni. A szemle megtartása az ügyvédek meg nem jelenése folytán maradván el, a sikertelen eljárás költségei a vétlen feleket nem terhelhetik. Budapesti tábla 1885. november 4. 42.865. sz. Gr. IV. 1297. A per bírósága által a szakértői szemle foganatosítására megkeresett bíróság hivatva van a felmerült szakértői járandóság összegét megállapítani, de nem annak meghatározására is, hogy azt melyik peres fél előlegezze. Budapesti tábla 1892. május 4. 3527. sz. Gr. IV. 1298. A mennyiben oly összegről van szó, mely az ügyvédi rendtartás 54. §-a szerint igényelhető előleg szokásos összegével megfelelő arányban áll, a tanuk és szakértők dijainak és kiadásainak előlegezésére, a birói ügyviteli szabályok 261. §-a esetének kivételével, a fél ügyvéde is kötelezhető. Curia 1900. június 15-én hozott teljes ülési határozata. Gr. IV. 1299. Felperes válasziratában a birói szemle és becslés elrendelését kérte s e kérelmet a tanúvallomásokra tett észrevételeiben ismételte akkor, a mikor viszont az alperes a tanúvallomások alapján már ítéletet kért. Ennélfogva felperes, mint bizonyító fél, a perrendtartás 218. §-a alapján a szakértők járandóságának előlegezéseképen, törvényszerűen köteleztetett. Budapesti tábla 1901. jan. 29. 8955/900. sz. Gr. IV. 1300. 219—220. §§. A birói szemle és szakértői eljárás elleni kifogások, illetőleg azok kellő figyelembe vétele miatti sérelmek felebbezés utján órvoslandók. Semmitőszék 1870. október 11. 9305. sz. Gr. IV. 1301. 221. §. Hivatalból figyelembe veendő semmiséget képez, ha az eskü nem a perügy érdemének eldöntése mellett az ítéletben, hanem előbb végzésileg ítéltetik meg s annak letétele után hozatik az ügy érdemében határozat. Semmitőszék 1872. márcz. 13. 1373. sz. Gr. IV. 1302. A birói hatáskör kérdésében eskü általi bizonyításnak nincs helye. Budapesti tábla 1882. január 16. 439. sz. Gr. IV. 1303. Gl. VI. 997. Felhívási perben a főesküvel való bizonyításnak a perrendtartás 221. §-ának ama rendelkezése, hogy esküvel való bizonyítás csak végitélet által rendelhető el, útjában nem áll, noha az a kérdés, tartozik-e a felhívott számot adni, végzéssel döntendő el, mert ez a végzés érdemleges kérdést dönt el és véghatározat jellegével bir. Curia 1893. október 3. 1113. sz. Gr. IV. 1304. Az eskü általi bizonyítás alkalmazhatósága szempontjából csak az döntő, hogy magában a perben az esküvel bizonyítani kivánt tényállás tekintetében az eskün kivül egyéb)bizonyíték felhozatott-e? Az a körülmény tehát, hogy a bizonyító fél az eskün kivül a bizonyításnak a perben igénybe nem vett más módját is alkalmazhatta volna, az eskü által való bizonyítást ki nem zárja. Curia 1902. szeptember 2. 481. sz. Gr. IV. 1305. A főeskü nem volt felperesnek ugy, a mint ő ezt letenni késznek nyilatkozott, odaítélhető, mivel felperes a f őesküt nem a fizetések meg- vagy meg nem történtének tenyéré, ha-