Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

168 Polgári perrendtartás 211—217. §§. használása után két év múlva a hiányos építkezésekre vonatkozólag kért 'bírói szakértői szemle elrendelhető s foganatosítható s ugy a káros építkezések, mint az ezek által előállott egyéb károk megtérítése is az épületek építési árának megfizetése iránti perben viszonkereset tárgyát képezhetik. Curia 1884. decz. 4. 6991. sz. Gr. IV. 1286. Szakértőknek aláírás valódiságának tagadása esetében indítványozott meghallgatása mellőzendő akkor, ha e meghallgatás előreláthatólag nem vezethet eredményre. Curia 2087/84. sz. Gr. IV. 1287. Oly esetben, midőn jogelv alkalmazásáról van szó, arról t. i., hogy a zálogbavevő tartozik-e a nála elzálogosított sorsjegyek kisorsolását figyelemmel kisérni, szakértők meghallgatása helyt nem foghat. Curia 1893. január 10. 378/92. sz. Gr. IV. 1288. Gl. VI. 991. Ha a szemle tárgya a bíróságnál elvész, ez nem vezethet arra, hogy felperesek állítása, melyet ők bizonyítani tartoznak, de most már az alperes vétkességére vissza nem vezethető okokból nem bizonyíthatnak, valónak elfogadtassák. Curia 1900. szeptember 27. 117. sz. Gr. IV. 1289. 212—214. §§. A per eldöntésére szükségesnek talált becsű vezetésőre -csak birói tag küldhető ki. Semmitőszék 1876. jul. 6. 8592. sz. Gr. IV. 1290. A bírósági szakértőknek kinevezése a szemle felvétele végett megkeresett biróság illetőségéhez tartozik. Curia 1884. szeptember 9. 787. sz. Gr. IV. 1291. A birói szemle a perrendtartás 214. §-a szerint csak birói tag által lévén teljesíthető, a szakértőknek a bírósági jegyző által történt megesketése s az ez alapon teljesített szakértői szemle semmis. Budapesti tábla 12.470/85. sz. Gr. IV. 1292. Gl. VI. 992. A szakértőknek abbeli véleménye, hogy az adott esetben a gyárost a balesetből kifolyólag felelősség nem terheli, nem tekinthető bizonyítéknak. Curia 1905. október 25.'6275. Gl. XTI. 1293. Habár a szakértői költség, mint a bizonyitásfelvétel költsége, a perköltség egy részét képezi, mégis nincs kizárva, hogy ennek a költségnek megfizetésére az a fél köteleztessék, a ki erre okot szolgáltatott. Curia 1905. október 3. 5600. sz. Gl. XII. 1294. A jogszabályok értelmezése pedig szakértői bizonyítás tárgyát nem képezheti, hanem tisztán birói feladat. Curia 1905. szeptember 21. 1516/904. Gl. XII. 1295. A szakértő oly kérdésnél, mely különös szakértelmet igényel, csak segéde a bírónak; a véleménye csak tájékoztatásul szolgál. Curia 1904. június 10. G. 78. Gr. X. 789. 215—217.'§§. A bíróságot a szakértők véleménye nem kötvén, ha valamely aláírás a szakértők által hamisnak mondatik is ki, e vélemény nem gátolhatja a bíróságot abban, hogy a perbeli öszszes körülmények figyelembe vétele mellett a szakértői véleménytől eltérőleg határozzon. Curia 8728/75. sz. Gr. IV. 1293. Gl. VI. 993. ISTem állhat meg az elsőbiróság ítéletének az az indoka, hogy bármely ügyben alkalmazott szakértőknek azon véleménye fogadandó el irányadóul, mely a többség véleményét képezi, minthogy a biróság a bizonyítékok szabad mérlegelésében a szakértők véleménye által korlátozva nem lóvén, irányadó s döntő nem a szakértők kisebbségének véleménye, hanem csak az lehet, miben a biróság megállapodik, mit a biróság talál bizonyítottnak. Curia 1891. május 5. 10.345. sz. Gr. IV. 1294. Gl. VI. 994. A szemle tárgyának helyettesítése. C. 1885. május 12. 331. Gl. VI. 996. 218. §. A szakértői dijak megtérítésére első sorban abban az esetben is a szak^