Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)
Polgári perrendtartás 204—211. §§. 167 bejelentés elkésése okából meg nem tagadható. Semmitöszék 1873. decz. 18. 17.148. sz. Gr. IV. 1276. Gl. VI. 984. 206. §. A tanúnak a per körüli érdekeltsége öt a bíróság előtti megjelenés kötelezettsége alól fel nem menti, hanem csupán arra jogosítja fel, hogy a bíróság előtt megjelenve és érdekeltségét kimutatva, a tanúskodást ugyanott megtagadhassa. A perrendtartás értelmében kiszabott több rendbeli rendbüntetésnek átváltoztatása szempontjából összesitősnek nincs helye. Bpesti tábla 1891. január 11. 4322/900. sz. Gr. IV. 1277. Gl. VI. 985. Ha a tanú a vallomástételt megtagadja, az e kérdésben hozott határozat ellen csak annyiban van helye külön felfolyamodásnak, a mennyiben a tanú a vallomástételre köteleztetett és ez esetben is a felfolyamodási jog csak a tanút, nem pedig a feleket illeti. Bpesti tábla 1901. február 26. 221. sz. Gr. IV. 1278. 208. §. Tanudij iránt a végrehajtást a per birája rendeli el, nem pedig az a bíróság, mely megkeresés folytán a tanúkihallgatást foganatosította. Budapesti tábla 1886. május 12-én. 2369. sz. Gr. IV. 1279. Gl. VI. 986. A megkeresett bíróság tanúkihallgatás esetében a tanudij aknák csakis megállapítására illetékes, az irányban határozni azonban, hogy a megállapított dijakat ki tartozik megfizetni, a megkereső, vagyis a per birája van hivatva. Curia 1891. június 12. 4181. sz. Gr. IV. 1280. A mennyiben oly összegről van szó, mely az ügyvédi rendtartás 54. §-a szerint igényelhető előleg szokásos összegével megfelelő arányban áll, a tanuk és szakértők dijainak és kiadásainak előlegezésére, a birói ügvviteli szabályok 261. §-a esetének kivételével, a fél üaryvéde is kötelezhető. Curia 1900. június 15-én hozott teljes ülési határozata. Gr. IV. 1281. Gl. VI. 988. A megállapításra a megkeresett biró illetékes. C. 1901. május 8. 514. sz. Gl. VI. 987. Rendes perben a tanúvallomások felett nem a pertárba, hanem a tsz. iktató hivatalába beadott észrevételek el nem fogadhatók. Smsz. 1873. február 28. Gl. VI. 989. 209. §. A perrendtartás 209. §-ának az a rendelkezése, hogy csupán a peres feleknek egymás között folyamatban levő más pereiben kivett tanúvallomások képezhetnek perbeli bizonyítékot, a S. E. törvénybe átvéve nem lett. Curia 1899. szeptember 22-én. I. G. 269. sz. F. V. 46. 1.; Gr. IV. 1282. 210. §. Bendes perben a tanúvallomások felett nem a pertárba, hanem a törvényszék iktatóhivatalába beadott észrevételek el nem fogadhatók. Semmitöszék 1873. febr. 28. 1817. sz. Gr. IV. 1283. A tanúvallomások feletti észrevételekben történt hivatkozás ujabb tanukra szintén figyelembe vehető s a tanuk kihallgatása elrendelendő, ha annak oka, hogy a tanukra hivatkozó fél tanúit a per során meg nem nevezhette, az ellenfél volt s a másik fél csak a kihallgatott tanuk vallomásából értesülhetett az általa tanúképpen felhívni czőlzott egyének nevéről. Curia 1877. május 29. 284. sz. Gr. IV. 1284. Gl. VI. 990. 211. §. Az a körülmény, hogy valamelyik fél a bíróság által elrendelt szakértői szemléhez a maga részéről szakértőt nevezett, nem tekinthető annak bizonyítéka gyanánt, hogy az a szemle megtartásába beleegyezett s következményeit elvállalta volna. Curia 1870. május 31. 1764. sz. Gr. IV. 1285. Épületek átvétele és kifogás nélkül
